Zsófia művészi fotózást szervezett a Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Iskola, Kollégium és EGYMI intézményébe, hogy verses fotókiállítás keretein belül mutassa be a fogyatékossággal élő gyermekek belső világát, és szüleikkel való kapcsolatát. A MÁS/KÉPp/MÁS című kiállítás fotóit Bánhalmi Norbert fotóművész készítette.
Zsófia célja, hogy megmutassák, ami első ránézésre eltérőnek tűnhet, az belülről pont olyan kerek, mint mindenkinél. Amitől félnek az emberek, azzal egyszerűen nem akarnak foglalkozni, sőt, ha lehet, még gondolni sem szeretnének rá, ezzel viszont kikerülnek a látótérből. Zsófia elmondta, a Kozmutzába huszonhárom éves korukig járhatnak a fiatal felnőttek. Addig egy viszonylag védett közegben van lehetőségük otthon érezni magukat, de utána nem kapnak a társadalomtól kellő támogatást, és ezzel együtt továbbra is láthatatlanok maradnak.
A kiállítással az a cél, hogy az emberek ne egyfajta teherként vagy esetleg jótékonykodási lehetőségként tekintsenek a témára, hanem lássák meg a fogyatékossággal élőkben az embert, az embertársat. A kiállítás bemutatja a gyerekek speciális belső világát, amiből kifelé nézve szép és kerek minden.
„Idealista vagyok, egy inkluzív társadalom az álmom, abban lenne igazán kényelmes élni, ahol az együttélés szabályait betartva mindenki az lehetne, aki valójában. Akik láthatóan eltérnek az átlagostól, nekik a legnehezebb.
A szóban forgó kiállítás egy apró lépés ezen az úton, amely szeretnénk, ha elvezetne oda, hogy az emberek ne sérültnek, hanem embernek lássák őket.
A fotók az általam írt versekkel egészülnek ki, amelyek belülről mutatják meg, milyen az érintettek helyzetében lenni. A művészi fotózásra egyébként szívesen jelentkeztek a családok, bízom benne, hogy elérjük, ne sajnálatot fejezzenek ki a képek. Sokszor belefutok abba, hogy betegként gondolnak rájuk azért, mert különböznek másoktól. Szeretnénk, ha anyák napja környékén elsőként Veszprémben, később más városokban is megjelenhetne a kiállítás. Külön kiemelném a Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Iskola, Kollégium és EGYMI intézményének a támogatását.”
Zsófia Bánhalmi Norbert fotóművészt kérte fel a képek elkészítésére, aki gondolkodás nélkül igent mondott. Norbert munkáival először a Csolnoky Ferenc Kórház Onkológiai Centrumában találkozott, ahol kiállították a rákkal megküzdött nőkről készített művészi fotóit.
Norbert úgy véli, egy művész feladata, hogy kommunikáljon, és megossza a világlátását másokkal, megmutassa, hogy a szemüvegén keresztül sokkal szebb a világ. Ilyen értelemben nem is volt kérdés számára, hogy elvállalja-e a feladatot, úgy gondolja, sorsszerű, és cseppet sem véletlen, hogy éppen azok a feladatok találják meg, amelyek megtalálják.
A fotóművész olyannak fogadja el a világot, amilyen, miközben egy új nézőpontot behozva képes bemutatni azt, amit valószínűleg csak ő lát. Úgy véli, a feladata, hogy közvetítsen. Elmesélte, a fotózás során az egyik anya-lánya sorozat eltűnt a memóriakártyáról, ami több mint furcsa, sosem történt vele ilyen. Norbert viszont ezt egy jelnek vette: újra találkoznia kell a családdal, és ez sem lehet véletlen.
Ez a fajta pozitív világlátása természetesen a képein keresztül is átjön. A kiállítást elsőként Veszprémben mutatják be, de további cél, hogy a más vidéki városokba is eljusson.
Megfagyott pillanat
Kezemben a papírral állok,
könnyeimtől semmit nem látok,
csak azt a két szót: tartós beteg
- a világom beleremeg.
Megfagyott a pillanat,
eltűnt egemről a Nap,
a szívemre árnyék vetül:
hogy nevelem fel emberül?
Tudok-e majd így sem félni,
az életünket nem túlélni?
Fáj, hogy ő már sosem lesz „kész”
- vagy én leszek, általa, egész?
A világom megremeg,
a levegőm bent reked
- de megjelent a remény
kettőnk közös egén.
A további fotók itt megtekinthetők.
