A konferencia előadói a római kortól a 20. századig mutatták be Veszprém történelmének korábban ismeretlen puzzle-darabkáit. Többek között olyan témák kerültek terítékre, mint a Veszprémvölgyben feltárt kora Árpád-kori épület, a veszprémi székesegyházban történt királynéavatás vagy a tanácsköztársaság veszprémi felelőseinek perei.
A tanácskozást Péterváry-Szanyi Brigitta igazgató nyitotta meg, aki elmondta, hogy a Laczkó Dezső Múzeum saját kutatási eredményekkel is hozzájárul az alakulófélben lévő monográfiához. A múlt feltárása és megismertetése, megőrzése a múzeum küldetése; egy közösség életében fontos a gyökerek és a múlt megismerése, feltárása, mert ez adja azt a horgonyt, amivel a város közösen, szilárdan áll az élet tengerében.
Pátkai Ádám Sándor régész, tudományos titkár a régész szakma folyamatosan megújuló perspektíváiról beszélt. Mint mondta, a történészek számára véges számú forrás áll rendelkezésre, ritkaságszámba megy, hogy új okiratokat találjanak. Ezzel szemben a régészek nap mint nap új tárgyakra bukkannak és ezek időről időre árnyalják vagy felülírják korábbi tudásunkat. A monográfia összeállítását nagy kihívásnak nevezte, hiszen egy város történelme – különösen, ha egy a magyar történelem egyik alappillérének számító városról beszélünk – gyakorlatilag kimeríthetetlen témát nyújt.
Az önkormányzat részéről Sótonyi Mónika alpolgármester szólalt fel, aki a konferencia színvonalát méltatta, mely lehetőséget ad arra, hogy képet kapjunk Veszprém városképének, társadalmának, kulturális életének változásairól. Általa új világításban láthatjuk a múltat, és mélyebb betekintést nyerhetünk a jelenünkbe. Sótonyi megköszönte a kutatók munkáját, akik hozzájárulnak közös identitásunk épüléséhez és erősítik az összetartozás érzését közösségünkben.