Tavaly októberben egy cseh bérvadász ejtette el valahol a Bakonyban azt a dámszarvast, aminek agancsa akár világrekordot is jelenthet, viszont a jogszabályok miatt egyáltalán nem biztos, hogy a kiemelt trófea Magyarországon maradhat.
Hogy ez miért történhet így, arról a tudas.hu tett közzé egy hosszabb interjút, amiben Földvári Attila, az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője, az Országos Magyar Vadászati Védegylet főmunkatársa beszél részletesen, nem csak a mostani dámszarvas elejtéséről, hanem a hazai vadászat helyzetéről is.
Hogy pontosan miért nem ismertek a világrekorder eredménnyel kecsegtető vadászat részletei, annak egészen egyszerű oka van. A vadász dönthet úgy, hogy ez maradjon titokban.
Ebben az esetben ráadásul egy cseh vadászról beszélünk, Földvári Attila pedig az interjúban elmondta, hogy tőlünk nyugatabbra egyre kevésbé népszerű a vadászat. Volt olyan eset, amikor egy Magyarországra érkező német vendégvadász otthon az éj leple alatt pakolta be autójába a felszereléseit, hogy a szomszédok ne tudjanak arról, hogy hova készül.
Pedig a vadászat egy jól átgondolt, tudományos alapokon nyugvó, a természet egészséges egyensúlyának fenntartásához szükséges tevékenység, aminek hazánkban különösen nagy hagyománya van, tette hozzá a szóvivő.
Visszatérve a mostani dámszarvas trófeára, az állat a becslések szerint tizenhárom éves volt. A vadásztársaság pedig régóta figyelte, nyomon követte a fejlődését. Így várták azt az évet, amikor a szarvas vélhetően élete legnagyobb agancsát neveli. Ez az idő minden szarvas esetében eljön, utána pedig „visszarak”, vagyis évről-évre gyengébb agancsot visel majd.
Az agancsok abban különböznek más állatok szarvaitól, hogy azokat minden évben elhullatják, majd újat növesztenek. Az elhullajtott agancsokat a vadászok igyekeznek gondosan összegyűjteni. Az értékelésükre pedig a Nadler Herbert által kidolgozott pontrendszert alkalmazzák.
Ez a bírálati rendszer, egyebek mellett, tekintetbe veszi a tömeg mellett a trófea ágainak számát, hosszúságát, az agancs tövénél található rózsa méretét, az agancs gyöngyözöttségét, színét, s az ezekre adott pontok összege adja az adott trófea bírálati minősítését. Ez alapján, objektív módon össze lehet hasonlítani egy idehaza terítékre került dám trófeáját bámely már országban elejtett dám trófeájával.
Kiemelkedő trófeák esetében a bírálat automatikusan másodfokra, az Országos Trófeabíráló Testület elé kerül, ahol újra, mélyebb szakértői alapossággal elvégzik a bírálatot és megállapítják a trófea pontszámát, magyarázta Földvári Attila, kitérve arra, hogy a Bakonyban most elejtett dám esetében nyilvánvaló volt, hogy a trófea aranyérmes, de még a Testületnek is el kell bírálnia, mindezek után következhet a CIC nemzetközi bírálata, és csak ott dőlhet el, hogy az adott trófea világrekord-e vagy sem.
A 10 kilogramm agancstömegű gímszarvas esetében a jogszabályban meghatározott vadgazdálkodási érték 3,7 millió forint. De a piaci érték általában ennél mindig magasabb. Egy kapitális trófeát viselő gímszarvas elejtéséért akár 6-7 millió forintot is kell fizetni a vadásznak.
Hogy mi lesz a trófea későbbi sorsa, az még nem tisztázott egyelőre.
A bíráló testület javasolhatja az vadgazdálkodásért felelős miniszternek, hogy nyilvánítsa nemzeti értékké a trófeát, és akkor bizony általában csak az arról az állam költségén készült, hiteles másolatot viheti el. Az eredeti a Mezőgazdasági Múzeumba kerül, ahol bárki megnézheti, de ugyanúgy rendelkezhet úgy is, hogy kivihetik az országból, mondta el Földvári Attila.
A legfrissebb, 2024 tavaszi Országos Vadgazdálkodási Adattárból származó adatok alapján a dámszarvas országos becsült állománya több mint 47 ezer példány. A 2023/2024. vadászati évben 23 446 dám vad került terítékre, ami 13,61 százalékkal több az előző évinél.