Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Az eltűnt falu története Veszprém mellett, aminek lakói egykor királyi kiváltságokkal is bírtak

2025. február 2. 13:31
Tavasszal és nyáron, amikor a fák zöld lombjai életük teljében vannak, akkor is nehéz észrevenni a középkori templom romjait, ha ott állunk tőle pár méterre. De télen is csupán a kopár faágak között egy sötét sziluett az, ami árulkodik, hogy itt valamikor pezsgőbb élet volt, mint amit manapság a rókalyukak és nyúlüregek lakói teremtenek. Csepely falut Veszprém mellett ma már nem jelzik a térképek, pedig a középkorban a lakói királyi kiváltságokkal is rendelkeztek.

Nagyvázsony és Tótvázsony között északi irányba szinte csak a Kab-hegy látványa, ami megtöri a kezdődő Bakony lankáit, na meg persze néhány erdős sáv, ami szabálytalanul tagolja a tájat. Egy ilyen erdőgóc azonban olyan történelmi emléket rejt magában, aminek fénykoráig vissza kell menni egészen a középkorig.

A 19. században még voltak olyan térképek, amik jelölték Csepely romjait, bár ténylegesen akkor már nem lakták ezt a részt. Ahhoz jóval korábbra, az államalapítás utáni évtizedeikig kell visszamenni.

A pannonhalmi úgynevezett „hamis oklevelek” említik először, 1086-ban, majd 1135-ben olyan helyként, ahol szőlőművelés folyt egy másik apátság, a bakonybéli bencések részére. Ezek az oklevelek valójában később, az 1200-as években keletkeztek, ezért is hívják őket a történészek „hamisnak” ugyanakkor azokon a tényeken nem változtatnak, hogy a Nagyvázsonytól pár kilométerre észak-keleti irányban elterülő település már ekkor, az Aranybulla előtt lakott volt.

Ráadásul lakói olyan királyi pohárnokok és vadászok voltak, akik több kiváltságban is részesültek, ezek közül az egyik legfontosabb, hogy nem volt adókötelezettségük.

Csepely történetétől elválaszthatatlan az a család, akikről a nevét kapta a terület. Korabeli leiratokban lehet találkozni Csepely Lőrinccel és fiával, Tamással, akik 1319-ben egy peres ügybe is belekeveredtek egy bizonyos Gerencséri Pállal, aki társaival akkoriban Csepelyen hatalmaskodott.

Az évszázad végére viszont már több kisnemes birtokaként volt számon tartva, közülük kiemelkedik a népes Vezsenyi család, akiknek egyik ága élhetett itt. Ezután viszont lassan ugyan, de Csepely lakossága elkezdett fogyásnak indulni. 1531-ben már csak kilenc adófizető portát, öt szegény jobbágyot és három szolgát, továbbá négy lakatlan telket írtak össze.

Végérvényesen a török betörés pecsételte meg a település sorsát. Az 1600-as nőzséri ütközet után a csepelyiek a közeli Vázsonyba menekültek és már nem tértek vissza a faluba. Az üres épületeket ugyan még később néhány család birtokba vette, de a falu már sosem volt ugyanolyan, mint előtte. Az utolsó említése Csepelyként 1661-ben volt.

A házak idővel eltűntek, az alapjuk is a föld alá került, ami fölött ma már napraforgók nőnek, egyedül a román stílusú templom falai maradtak meg hírvivőként. Sok információ viszont erről az épületről sem maradt fent, annyi viszont még ma is látszik, hogy egy egyhajós épület volt, amihez északi irányból egy sekrestye is csatlakozott. Ennek az alapjait a mai napig fel lehet fedezni, ahogy az oltár helye és egy lőrésszerű ablak is beazonosítható az épület maradványain, valamint egy 1333-as feljegyzésből tudható, hogy papját egykor Lukácsnak hívták.

A templomtól nem messze egy másik épület, egy három részből álló családi ház alapjait is sikerült megtalálni. Ráadásul néhány régészeti lelet, például egy kovácsoltvas buzogány arról árulkodik, hogy katonacsalád otthona lehetett az épület valamikor.

A területen a huszadik század közepén végeztek komolyabb ásatásokat Dienes István vezetésével. Ekkor tárták fel a templomot is, valamint végezték el részint a helyreállítását, miközben több Árpád-kori edénytöredéket is találtak a földben.

Csepely misztikumát ma már az érintetlensége adja, hiszen a kis erdős sávba, ami rejti az emlékeit út sem vezet be. Azt négy oldalról szántóföldek veszik körbe, a sűrű növényzet pedig tökéletes rejtekhelyet ad az egykori falu maradványainak.

Még több kép Csepely elfeledett településéről ide kattintva:

Galéria
Csepely elfeledett települése
Hajas Bálint
Szalai Csaba
további cikkek
Felébredt Csipkerózsika-álmából Veszprém legendás lépcsője, ami megőrizte az egykori cserhátiak emlékét történelem Felébredt Csipkerózsika-álmából Veszprém legendás lépcsője, ami megőrizte az egykori cserhátiak emlékét Kevesebb, mint száz éve még Veszprém egyik fő turisztikai attrakciója volt. Aztán hosszú évtizedeken át az elburjánzott növények uralták a környékét, nemrég viszont ismét része lett a belváros szövetének. Ha valaki ma a Giricses-lépcsőn sétál, azon az úton halad végig, ahol egykor a kofák a vállukon cipelték fel a több tízkilós gabonazsákokat a Cserhát platóra. Jákói Bernadett helytörténeti kutatóval a lépcsőn sétálva idéztük fel Veszprém akkori korszakát, amikor még létezett a gabonapiac, a szocializmus nem rombolta le a Cserhát házait, de egy rejtélyes barlangról is lesz szó valahol a belváros alatt. 2025. január 18. 20:12 Megemlékezés a Don-kanyar hőseiről – tisztelgés a veszprémi áldozatok előtt közélet Megemlékezés a Don-kanyar hőseiről – tisztelgés a veszprémi áldozatok előtt Január 10-én, pénteken megemlékező koszorúzást tartottak a veszprémi Komakút téren, a II. világháborús emlékműnél. A Don-kanyarban és a második világháborúban elhunyt hősök tiszteletére szervezett eseményen közreműködött a Magyar Honvédség Légierő Zenekara, valamint a TIT Váci Mihály Irodalmi Színpad tagjai, Battyányi-Nagy Annamária és Felföldi Gábor. 2025. január 11. 15:48 Égi kapcsolat Taliándörögd mellett történelem Égi kapcsolat Taliándörögd mellett Közel ötven éve egy titokzatos létesítmény töri meg a Dörögdi-medence természetes látképét. Három darab tízméternél is nagyobb átmérővel rendelkező parabola és sok kisebb antenna pásztázza az égboltot azt sugallva, hogy ami itt zajlik az túlmutat a földi dolgokon. Ez valóban így van, és bár egykor tényleg fegyveres katonák őrizték az állomást, annak működését minden magyar megtapasztalta. 2025. január 11. 22:26 Miért pont 8200 Veszprém irányítószáma és egyáltalán miért kell ezt a borítékra ráírni? közélet Miért pont 8200 Veszprém irányítószáma és egyáltalán miért kell ezt a borítékra ráírni? Emlékszem, hogy általános iskolás alsó tagozatos koromban valamelyik tankönyvben volt egy oldal, ami azt magyarázta el, hogyan kell helyesen megcímezni egy borítékot: név, csupa nagybetűvel a település, utca és házszám, végül az irányítószám. De miért van szükség erre a négyjegyű irányítószámra és miért éppen a 8200 Veszprémé, amíg például a nyíregyházi levelekre a 4400-at kell ráírni? Évről évre egyre kevesebb levelet adunk fel, de még így is több mint 400 millió küldeményt kézbesít a posta egy évben. 2025. január 8. 15:36

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.