A polgármester tavaly hagyományteremtő céllal már nem csak a sajtó képviselői előtt mutatta be a költségvetés legfontosabb számait, hanem erre az alkalomra meghívta azokat a gazdasági szereplőket is, akik az adóbefizetéseikkel a leginkább hozzájárulnak a büdzséhez. Rajtuk kívül szintén fontos szereplői a költségvetésnek azok a városi intézmények, civil és sportszervezetek, akik felelősek azért, hogy ezt az összeget hasznosan használják fel a közös célok eléréséért.
Hétfő délután mindannyian az ActiCity-ben találkoztak, ahol Porga Gyula először bemutattaa 2030-ra meghatározott célt, majd tételesen ki is tért az ide vezető út mérföldköveire, különösen az idei év tükrében.
Veszprém 2030–ra a hozzá hasonló méretű városok körében Európa legélhetőbb települései közé fog tartozni.
Ez az a vízió, aminek már öt éve alárendelnek minden beruházást Veszprémben, de hogy pontosan milyen területek érintettek ebben, arról szintén részletesen beszélt a városvezető.
Eszerint összesen négy olyan dimenzió van, ami meghatározza, hogy mennyire vonzó egy város: a gazdasági lehetőség, azaz, hogy a munkahelyeken keresztül karrierlehetőséget és perspektívát biztosítson az embereknek; az élhetőség, azaz a közbiztonság, egészségügy, oktatás és kultúra magas szintű megléte; a társadalmi tőke, hogy az itt élők mennyire tartanak össze, milyen erősek a szociális kapcsolatok; valamint a megújulás képessége, a folyamatos fejlődésnek a lehetősége.
Porga Gyula néhány beszédes adattal szemléltette, hogy hol is tart jelenleg Veszprém ezen az úton. Ha már utak, a város közúthálózata összesem 160 kilométert tesz ki, ebből az elmúlt években hatvanat sikerült felújítaniuk, idén pedig folytatódnak az út-, járda- és lépcsőfelújítások.
Óvodákra és bölcsődékre több, mint 500 millió forintot költöttek, orvosi rendelők felújítására 123 millió forintot. Tavaly lecserélték a teljes közvilágítást energiatakarékos LED-izzókra, bevezették a Veszprém kártyát, amit már hatezren igényelte, igaz, hogy ezt a számot még szeretnék feljebb tornászni.
Az már most jól látható, hogy Veszprém turisztikai vonzereje nem csupán az EKF évére korlátozódott. Becslések szerint, amíg 2023-ban 1,4 millióan fordultak meg vendégként a belvárosban, addig tavaly ez közel kétmillió volt. Mindezt a mobilhálózatok cellainformációira alapozták, amit a turisztikai szervezetek a szolgáltatókkal közösen mérnek ilyenkor.
Porga Gyula külön beszélt a hamarosan megnyíló CODE-ról is, ami a régi Dimitrov helyén a kreatív ipar zászlóshajója lesz. Jelentősége nem csak abban lesz mérhető, hogy egyedülálló audiovizuális attrakcióval bővíti a veszprémi kulturális kínálatot, hanem az itt létrehozott digitális megoldásokkal a város a nemzetközi piacra is be szeretne törni, erősítve az EKF-ben is megfogalmazott kreatív régió elképzelését.
Veszprémnek céljai elérésében a magyar kormány hű szövetségese, emelte ki a polgármester, utalva arra, hogy az elmúlt években közel 180 milliárd forint állami támogatás érkezett a városba.
A városvezető kitért azokra a területekre, is, ahol még fejlődnie kell a városnak. A lakhatás kérdése az egyik ilyen, ahol az albérlettámogatással ugyan már vannak előrelépések, de számos feladat áll még a városvezetés előtt. Ahogy az idősek lakhatásának megoldásában is, erre a jövőben még nagyobb figyelmet szentelnek.
Félúton vagyunk céljaink elérésében, de a kétharmadát már teljesítettük a feladatoknak.
Mondta Porga Gyula, hozzátéve, lehet, hogy a maradék egyharmadot megvalósítani még nehezebb lesz, de Veszprémben sosem ijedtek meg attól, ha tenni kell az álmok eléréséért.
38,9 milliárd forintból gazdálkodik Veszprém 2025-ben
A polgármester ezután rátért az idei költségvetés számadataira is, amiből 78%-ot a működési költségek tesznek ki, 22%-ot pedig a felhalmozási kiadások aránya.
A bevétel összegéből 26,4 milliárd forintot az adóbevételek, állami támogatások és egyéb bevételek tesznek ki, 12,5 milliárd forint finanszírozási bevételekből jön össze. Ez egyébként 14%-kal kisebb, mint tavaly, lévén, hogy az EKF projektjei már javában lezárultak, az újabb uniós támogatási ciklus pedig még nem indult el.
A város a legtöbbet az üzemeltetési feladatokra költi – ez a teljes kiadás 19%-a – majd köznevelési feladatokra, kulturális célú projektekre, szociális és egészségügyi célokra, valamint sportra.
2025-ben sok másik beruházás mellett elindul a Petőfi Színház rekonstrukciójának második üteme, megújul a Kiskőrösi utca, elindul az új futsal csarnok építése, valamint folytatják a stadion területén a munkacsarnok felújítását. Ezeket különböző érintett szervezetekkel közösen hajtja végre a város, de lesz több olyan beruházás is, amiket a város kizárólag saját forrásaiból finanszíroz.
Ilyen lesz például a Török Ignác utcában a parkolóbővítés, a Szabadság tér útrekonstrukciója, a Művészetek Háza felújítása, a Polgármesteri Hivatal energetikai megújítása, több parkolóhely kialakítása, valamint a minden évben aktuális út- és járdafelújítások.
Ezeken kívül százmillió forintot különítettek el közösségi tervezésben meghatározott projektek megvalósítására is. Ez az ötlet egyébként az ellenzék padsoraiból érkezett javaslatként, amit a polgármester vezetésével beépítettek a költségvetésbe.