Nem a keresztes hadjáratokba elügető, féltékeny lovagférjek zárolták erényövekkel hátrahagyott feleségeik ölét, hanem a felvilágosodás tudósai. Történt ugyanis, hogy a középkorban csak szimbolikusan – teológiai és irodalmi munkákban – emlegetett, a tisztaságot, erkölcsösséget jelképző erényövből a racionalizmus XVIII. századi gondolkodói valódi vasszerszámot fantáziáltak.
Minden mozgalom vagy áramlat, légyen az politikai, vallási, tudományos (!) vagy bármi egyéb, használ propagandisztikus elemeket vagy direkt propagandát. Ez alól a Felvilágosodás sem volt kivétel. A feudalizmust le kellett járatni (egyébként már lassacskán úgyis lejárt az ideje), ezért szükség volt erényövre, első éjszaka jogára stb.
A középkorról utólag egy csomó hülyeséget összehordtak, nem volt az olyan sötét.
A dolog központjában mindig a kereszténység lejáratása áll. Számos faktor befolyásolta a középkori emberek életét , mint ahogyan ez mindig is így volt. Betörö ellenségek, környezetváltozás, lehülés, felmelegedés, több kevesebb csapadék, ebböl kifolyólag több - kevesebb táplálék, böség, vagy éhezés, járványok, vagy egészség.
Ha Európa a középkorban tényleg olyan rendkívül müveletlen, sötét lett volna, akkor pl. a gótika a csodálatos - és technikailag igen csak igényes - építészete hogyan jöhetett volna létre?
Letűnt korszak sötétségét bizonyítandó enciklopédiai szócikkben, tudományos leírásban „kattant” utólag a zár kicsapongó házastárs és megbízhatatlan prostituált ágyékán. A legendagyárban iparosok is szorgoskodtak: furfangos lakatosok utólag kalapáltak vasbugyogókat, amelyek nemsokára múzeumok vitrinjeiben sokkolták a nagyérdeműt.
A nagy leleplezéssel a Semmel weis Orvostörténeti Múzeum napokban nyílt, Az erényöv titkos története című kiállítása szolgál.