Francia tettestársaikhoz képest nyugodtabb lett a finn internetkalózok élete, mert az ő világhálós kapcsolatukat nem szabad megszakítani, elvégre július óta Helsinkitől Lappföldig mindenkinek állampolgári joga az internetezés. A hatóságok puhább módszerekkel próbálkoznak, a rendőrség nem kopogtat azonnal – magyarázta nemrég, budapesti látogatásakor a HVG-nek Suvi Lindén kommunikációs miniszter.
Az északi ország távoli, ritkán lakott vidékein fontos a kapcsolat, amelynek egyik – kétségkívül nem tömegeket érintő – példájaként a miniszter asszony a siketeket és a jeltolmácsokat említette. Ugyancsak állampolgári jog Finnországban, hogy a rászorulóknak havonta meghatározott órányi jeltolmácsolás jár, akár hivatalos ügyeik intézésére, akár bármi másra, amit szeretnének. Ritkán lakott területeken eddig a tolmács száz kilométereket autózott, így egyetlen ügyfelére akár egy teljes napot is rá kellett szánnia. Ma már az önkormányzatoknak – szoftverrel, számítógéppel, internetkapcsolattal együtt is – olcsóbb, ha a tolmács internetes videokonferenciával kapcsolódik be a beszélgetésekbe.
Az is megszokottá válhat – sorolta Lindén –, hogy ha az orvosnak konzultációra van szüksége, akkor a ritkán lakott vidékeken nem kell a beteget több száz kilométerre lévő kórházba vinni, hanem a kolléga a távolból is szakérthet. Megtakarítható esetleg a rendszeres ápolónői látogatások egy része is, sőt az önkormányzatnak sokkal olcsóbb lehet kivinni az idős emberek házához a videokonferenciázásra alkalmas üvegszálas kábelt, mint idősek otthonában elhelyezni a magányos öregeket.
Ehhez képest az internetes bankolás – amelyet a finn bankügyfelek 86 százaléka űz – szinte magától értetődik, de a miniszter asszony azzal is példálózott, hogy a gazdálkodók farmjai sem működnek ma már internet nélkül. Mint mondta, nem is csak az EU-bürokrácia körülményes papírmunkája miatt, hanem azért is így van ez, mert az istállókban elhelyezett kamerák segítségével a gazda a mobiltelefonjára kap jelzést a tehenek életéről, és így siethet a helyszínre, ha mondjuk ellésnél kellene segédkezni.
Állampolgári jogként a finnekkel szomszédos és rokon észteknél már 2000-ben törvénybe iktatták az internet-hozzáférést. Franciaországban tavaly a legfelsőbb bíróság erősítette meg ezt a jogot (igaz, csak alapfokon és nem széles sávra), válaszul arra, hogy a kormány elvágná az internettől a szerzői jogok javíthatatlan megsértőit. Más kérdés, hogy a jogi vita azóta is tart, és az illetékes francia hivatal felhatalmazva érzi magát a kikapcsolással fenyegető levelek szétküldésére.
A BBC brit televízió néhány hónappal ezelőtti, 26 országra kiterjedő felmérése szerint az emberek 80 százaléka alapjognak tartja az internetezést. A számításba vett európai országok közül Törökországban volt tapasztalható a leghevesebb, a megkérdezettek több mint 90 százalékát átható vágy a világháló iránt, ezt is felülmúlta a Föld egyik legjobban behálózott országának tekinthető Dél-Korea, 96 százalékkal.
