A legtöbb orvos aszerint fogad el hálapénzt, hogy mekkora jólétet néz ki betegéből – derül a Szinapszis Kft. 2009 őszén készített felméréséből, melyben gyógyítókat faggattak a hálapénzről. A kutatásban az orvosok tíz százaléka állította, hogy soha nem fogad el a borítékot a betegétől.
Miközben az orvosok közel kétharmada az alacsony bérek miatt nélkülözhetetlenek tartja a hálapénzt, jelentős részük (43 százalék) megalázónak tartja azt. Minden tizedik gyógyító vallja: ez az intézményrendszer kifejezetten gátja az egészségügy normális működésének, torzítja az orvosokról alkotott véleményt, rontja az orvos-beteg kapcsolatot.
A paraszolvenciát az orvosok alig több mint harmada a beteg valódi hálájával magyarázta, minden harmadik pedig úgy véli: általánossá vált az a gondolkodás, hogy pénzért előny szerezhető a rendszerben. Míg ötödük szerint a betegek azért fizetnek, mert nem bíznak abban, hogy megfelelő ellátást, figyelmet kapnak.
Az orvosok nagytöbbsége szerint béremeléssel a hálapénz megszüntethető, míg minden második gyógyító a problémát a több szintű biztosítási rendszerrel oldaná meg. Ebben a páciens a tb-járulék ellenében alapszintű ellátást vehetne igénybe, míg az emelt szintű többlet szolgáltatásokért meghatározott plusz összeget kellene fizetnie.
A kutatásban résztvevő orvosok tíz százaléka állította határozottan, hogy soha nem fogad el hálapénzt, nagytöbbségük viszont igen, de nem minden esetben. A boríték elfogadásában az orvosok 70 százalékát befolyásolja a beteg szociális helyzete, míg 30 százalékukat a betegsége jellege.
Az orvosok szerint a kórházban a beteg harmada, a szakrendelőben illetve a háziorvosnál 9 százalékuk, a magán orvosnál öt százalékuk ad borítékot orvosának. A gyógyítók szerint mind a hálapénz összege, mind a borítékot készítő betegek aránya csökkent az utóbbi években.
