A Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara állt az élére annak a kezdeményezésnek, aminek a végén létrejönne az első veszprémi energiaközösség.
Ezek olyan helyi, vagy regionális együttműködések, amelyekben a vállalkozások, de külföldön akár háztartások vagy önkormányzatok is közösen vesznek részt energiatermelésben, annak tárolásában és felhasználásban, jellemzően megújuló energiaforrások felhasználásával. Az energiaközösségek így egy olyan fenntartható helyi rendszert hoznak létre, ami jelentősen javítja energiafelhasználás hatékonyságát, ezzel párhuzamosan pedig csökkenti az energiafüggőséget.
A gyakorlatban ezt úgy kell elképzelni, hogy egy cég a saját napelemeivel megtermelt áramból azt a mennyiséget, amit nem használt fel egy közös rendszerbe táplálja, amit a közösség többi tagja, jelen esetben vállalkozások vásárolhatnának meg maguknak. Fontos viszont, hogy ez egy zárt rendszerben történik, emiatt az energiaközösségek egy adott városban, vagy legfeljebb régióban tudnak működni.
Veszprémben szerda délelőtt tették meg az első fontosabb lépést egy helyi energiaközösség létrehozásához, amikor az Iparkamara meghívására több helyi vállalkozó, valamint a politikai döntéshozók is egy asztalhoz ültek, hogy közösen megvitassák az első lépéseket.
Simon Attila, kamarai elnök, mellette Porga Gyula polgármester (balra) és Ovádi Péter országgyűlési képviselő (jobbra)
A találkozón Dr. Simon Attila, a vármegyei iparkamara elnöke köszöntőjében több területet is felsorolt, aminek mentén körbe kell járni a témát, kezdve a jogi szabályzással egészen a műszaki paraméterekig.
A formálódó veszprémi energiaközösség mellé odaállt Porga Gyula, polgármester és Ovádi Péter, országgyűlési képviselő is, akik szintén jelen voltak az egyeztetésen. A két politikus üdvözölte a kamara kezdeményezését és mindketten ígéretet tettek, hogy a saját területükön segítik a megvalósítást, viszont ehhez az kell, hogy minden érintett közös véleményen és elhatározáson legyen a kérdésben.
Jogi oldalról Dr. Kulisity István, ügyvéd vázolta fel a jelenleg még akadályozó tényezőket. Ezek főleg adminisztratív jellegűek, amire a jogalkotónak reagálnia kellene, ha szeretnék, hogy Magyarországon is elterjedjenek az energiaközösségek. Továbbá kitért arra, hogy a jogi forma sem egyértelmű, aminek egy ilyen energiaközösség mögött állnia kell. Szerinte egy speciális, kifejezetten az energiaközösségekre szabott szövetkezeti forma lenne erre a legalkalmasabb, mindazonáltal egyesületi, vagy nonprofit kft. formájában is lenne lehetőség működtetni őket.
Dr. Kulisity István
A találkozón jelen volt Temesvári Balázs, a VKSZ Zrt. vezérigazgatója is, aki egy pozitív magyar példát már hozott a témához kapcsolódóan. Bábolnán ugyanis idén januártól kezdte meg a működését az az energiaközösség, aminek az előkészítése három évbe telt, viszont sikerült leküzdeniük az összes adminisztratív és technológiai kihívást. Erre vállalkoznának a veszprémi vállalkozások is a jövőben az iparkamara vezetésével és az önkormányzat, valamint az országgyűlési képviselő támogatásával.
