A Business Eminence, habár elsőre egy egyszerű üzleti találkozónak tűnhet, valójában a helyi vállalkozások számára jóval többet jelentett annál. Persze, ahogy péntek délután is történt a CODE Digitális Élményközpont hexagon nagytermében - ami kiválóan vizsgázott úgy is, mint effajta rendezvények otthona - , lehetőséget teremtett a vármegye vállalkozóinak, hogy megerősítsék, vagy bővítsék kapcsolati hálójukat, de mellette az előadók által egy olyan átfogó képet kaptak a vármegye, az ország, de érintve az egész globális világ gazdasági helyzetéről és erőviszonyairól is, amelyek különösen fontosak akkor, amikor éppen a 2026-os év tervezése zajlik számos cég életében.
Mindezek mellett a Business Eminence célja, hogy a térség gazdasági motorját üzemanyaggal ellátó vállalkozók, ha egy rövid időre is, de megünnepeljék magukat, ahogy Dr. Simon Attila, a vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke fogalmazott a rendezvényen.
Hogy ezt miért emelte ki, az is kiderült az előadásából, de előtte még Navracsics Tibor, közigazgatási és területfejlesztési miniszter rajzolt átfogó képet Magyarország, azon belül pedig Veszprém vármegye gazdasági helyzetéről és jövőbeni lehetőségeiről
Az előadása elején kiemelte, a térségi fejlesztésekben ma már nem elég megyei szinten gondolkodni, a járási szinten mutatkozó különbségek is döntően befolyásolják, merre tart egy régió.
A miniszter kiemelte, hogy az ország gazdasági térképe továbbra is rendkívül Budapest-központú. A főváros és tágabb agglomerációja kétszer akkora teljesítményt produkál, mint az országos átlag, míg az átlag feletti vármegyék – Győr-Moson-Sopron, Fejér és Komárom-Esztergom – mellett Veszprém nem sokkal, de még elmarad ettől a szinttől. Ugyanakkor szerinte egyértelműen látszik, hogy az utóbbi évek befektetési és iparpolitikája Kelet-Magyarország irányába is élénk fejlődést indított el, amit történelmi sikernek nevezett.
A járási adatok rávilágítanak, hogy Veszprém vármegye gazdasági teljesítménye kettészakad. A Balaton keleti medencéjéhez kapcsolódó térség, valamint Veszprém városa erős gazdasági zónát alkotnak, míg a nyugati járások – különösen Devecser és Sümeg környéke – tartósan átlag alatti mutatókat produkálnak. A miniszter szerint ez összefügg azzal is, hogy a Balaton nyugati medencéje nem kapcsolódik olyan erős gazdasági központhoz, mint a keleti régióban Veszprém vagy Székesfehérvár.
A népességmozgások további kihívásokat jeleznek. A vármegye nyugati része folyamatosan veszít lakosságából, miközben a Balaton-felvidék és Veszprém térsége erős vonzerőt mutat.
Navracsics Tibor hangsúlyozta, az egyik legsürgetőbb feladat a közlekedési hálózat fejlesztése. A 8-as út és más fő közlekedési kapcsolatok hiányosságai ma már forintban mérhető károkat okoznak a vármegye gazdaságának. A vállalkozások visszajelzései szerint is ez a legégetőbb probléma, amely akadályozza a további növekedést.
Az előadás végén azonban egy kimondottan biztató adatra is felhívta a figyelmet, miszerint
Veszprém vármegye ma országosan első az innovációs, kutatás-fejlesztési ráfordítások arányában.
„Ez a jövő kulcsa” – fogalmazott. „Ha sikerül ehhez a tudás- és innovációalapú fejlődéshez megfelelő infrastruktúrát biztosítani, akkor a vármegye hosszú távon is az ország élmezőnyébe kerülhet.”
Őt követte Dr. Simon Attila, aki az előadását azzal kezdte, hogy a vállalkozói közösség a kihívásokkal teli év ellenére is helyt állt, biztosította a munkahelyeket és hozzájárult a társadalmi jóléthez. Kiemelte, hogy emiatt minden cég, cégvezető és munkavállaló elismerést érdemel.
Az eseményen a kamarai elnök bemutatta a vármegye TOP 300 vállalatát rangsoroló kiadványt is. A gazdasági mutatókat elemezve Dr. Simon Attila rámutatott, a globális növekedés 3% körül alakult, azonban Magyarország 0,8%-os kilátása elmarad az uniós átlagtól. Veszprém vármegye egy főre jutó GDP-je 6 millió forint, amivel a középmezőnyben helyezkedik el, az ország teljes bruttó hazai termékének 2,7%-át adja.
Az infláció tekintetében Magyarország 4,7%-os rátájával a globális átlag fölött teljesített, míg a forint év közbeni jelentős erősödése komoly veszteséget okozott az exportőröknek.
Az ágazati trendek vegyes képet mutatnak, folytatta az előadását. A vegyipar és a kiskereskedelem erősödött, ugyanakkor az ipari termelés, a járműgyártás, az építőipar és a turizmus gyengült. A vármegye vállalkozásainak 90%-a mikrocég, a foglalkoztatottak száma 163 ezer fő volt, a munkanélküliség azonban fél év alatt 2,4%-ról 4,2%-ra ugrott, ami aggodalomra adhat okot.
A cégek átlagbérei viszont tovább nőttek, a vármegyei havi átlag 556 ezer forint, míg a TOP 100 vállalatnál 726 ezer forint.
Zárszavában hangsúlyozta, a vállalkozások kitartása és alkalmazkodóképessége továbbra is a vármegye gazdaságának alapja.
A Business Eminence rendezvényen személyesen részt vett Baksay Gergely, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója is, aki szintén előadással készült, amelyben az ország- és a kontinens határain is átnyúlva, globális helyzetelemzést adott a veszprémi végvezetőknek.
„Ha egyetlen szóval kellene jellemezni a világgazdaság idei állapotát, az kétségtelenül a bizonytalanság lenne” – fogalmazott előadásában. A világkereskedelmi bizonytalansági index olyan magasságokba emelkedett, amelyre korábban alig akadt példa. Ennek egyik oka az elhúzódó és egyre kiterjedő geopolitikai feszültségek sora, a másik pedig az a kereskedelmi konfliktus, amelyet az Egyesült Államok új, jelentős vámemelései indítottak el.
A jelenleg bevezetés alatt álló amerikai vámok átlagos szintje 17 százalékra nőhet – olyan magasságba, amelyet legutóbb az 1930-as években látott a világ. A magyar és így a Veszprém vármegyei exportőrök egy része közvetlenül vagy közvetve már most érzékeli ennek hatását. Ezzel párhuzamosan a globális növekedési kilátások is gyengülnek. Az elmúlt tíz évben minden jelentős világgazdasági régió lassulást mutatott, különösen Európa, amelynek gazdasági teljesítménye ma már alig éri el az évi 1 százalékot.
A kontinens versenyképességét több tényező is rontja. Az energiaárak tartósan magasabbak, mint az Egyesült Államokban – a földgáz európai ára ma már a négyszerese az amerikai szintnek –, miközben Európa kimaradt az informatikai forradalmakból. Sem a számítógép-, sem a mobiltelefon-, sem a mesterségesintelligencia-ipar központjai nem itt születtek meg. A kínai autók importja közben rekordokat dönt, miközben az európai kivitel gyengül.
A világgazdaságot ugyanakkor nemcsak a geopolitika és a kereskedelmi viszályok formálják. Soha nem látott szintre emelkedtek az államadósságok, ami egyre jobban korlátozza a kormányok válságkezelési mozgásterét. Emellett a demográfiai fordulat – az öregedő, csökkenő népesség – hosszú távon új kihívásokat jelent, még olyan hagyományosan növekvő országok számára is, mint Kína.
És miközben a világ alkalmazkodni próbál, egy újabb ipari forradalom már javában zajlik. A technológiai fejlődés sebessége soha nem látott mértékben gyorsul. Míg a mobiltelefonnak évek kellettek ahhoz, hogy elérje első 200 millió felhasználóját, a modern mesterséges intelligencia alkalmazásoknak ehhez csupán hónapokra volt szükségük.
Az előadások után ünnepélyesen átadtak a Business Eminence vállalkozói díjakat és a Kutatás-Fejlesztési és Innovációs díjat.
Előbbinél nagyvállalati kategóriában a mezőlaki Adient Hungary-t díjazták. Kisvállalati kategóriában a balatonkenesei Hotel Marina-Port lett a díjazott. A Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Pannon Egyetem közös innovációs díját pedig a Valeo kapta idén.
A rendezvény kulturális műsorát Kalmus Felícián, csellóművész szolgáltatta, valamint a CODE audiovizuális megoldásai, amelyek így együtt kulturális nívójában is emelték a rendezvény rangját.
