Az érdeklődőket Lánszki Regő építészeti államtitkár tájékoztatta arról, milyen célokat tűzött ki a minisztérium a törvény megfogalmazásakor. Felidézte, hogy amikor a tárca megalakult 2022-ben, felmérték az ország általános állapotát építészeti szempontból, és számos kritikus problémát találtak, amelyek megoldására alapvető reformokra van szükség.
Ilyen probléma volt a zöldterületek védelmének teljes hiánya. Az elmúlt harminc évben a beépítésre nem szánt területek tíz százalékát minősítették át és építették be. Lánszki hangsúlyozta: elsődleges szempontnak kell lennie a zöldterület védelmének, nem csökkenhet tovább Magyarország beépítésre nem szánt területe.
Lánszki Regő
Beavatkozást igényel a már meglévő épületek állapota is: 650 ezer épület áll üresen az országban, és ebben nemcsak lakásokat, hanem felhagyott ipari és mezőgazdasági épületeket is találunk. Hasonló nehézséget okoznak a nagyvárosok egykori iparterületei is, amelyek rombolják a városképet. Ezeknek új funkciót kell találni, amiben segítséget jelenthet a 2026-ra elkészülő barnamezős kataszter.
Lesújtó állapotban vannak a műemlékek: a 15 ezer műemlék épület nyolcvan százaléka nincs felújítva, folyamatosan romlik az állapotuk. Prioritásként kell kezelni ezek megőrzését, minden kedvezményt meg kell adni a direkt támogatástól az adókedvezményen át a szigorú szabályok észszerűsítéséig.
Hogyan képzeljük el a jövő építésügyét? – ezzel a felütéssel kezdte a törvény várt hatásainak és eszközeinek ismertetését az államtitkár. Vezérelv az, hogy csak mert egy terv a szabályoknak megfelel, még nem biztos, hogy meg kell építeni, ha például nem illeszkedik az utcaképbe. Csak egy nagyon erős döntéshozatali képességgel felruházott grémiummal lehet megfogni az igénytelen tucatépületek terjedését. Éppen ezért teljes körű vétót és beleszólást kapnak a helyi főépítészek és tervtanácsok – az ő döntéseikkel szemben vármegyei és országos fellebbezési lehetőséget biztosítanak.
A minőséget biztosítja az is, hogy az eredeti terveket kell megépíteni – ezt azzal lehet elérni, hogy a használatbavételi engedélyt az eredeti tervező jóváhagyásához kötik. Ha a tervező szerint nem az ő elképzelései valósultak meg, a kivitelező silány munkát végzett, akkor megtagadhatja az ellenjegyzést. Ebben az esetben a Magyar Építész Kamarához lehet fellebbezni.
Gombos Márk
A helyi döntések erősítéséhez tartozik az is, hogy bizonyos, vármegyéken átívelő térségekre főépítészt és tájfőépítészt jelölnek ki. Ezen a rendezvényen jelentették be, hogy
a Balaton főépítésze májustól kezdve Lengl Zoltán lesz,
akit szeptembertől személyesen is fel lehet keresni egy új hivatali épületben Balatonfüreden. Lengl az Országos Építészeti Tervtanácsban minden a Balaton térségét érintő tervvel kapcsolatban véleményt fogalmaz meg.
A törvény pontos előírásairól Gombos Márk területi tervezésért és építésügyi igazgatásért felelős helyettes államtitkár tájékoztatta a fórumon megjelent szakembereket, akik kérdéseiket is feltehették a minisztérium képviselőinek.
