Ovádi Péter országgyűlési képviselő az eseményen elmondta: a térségi vállalkozásokkal fenntartott közvetlen és rendszeres kapcsolattartás révén olyan információk is eljutnak a kormányzati szintekre, amelyek az országos gazdaságpolitikai döntések megalapozásához is hozzájárulnak.
Szerinte az elmúlt időszak gazdasági nehézségei – így az energiapiac torzulása, az inflációs hatások vagy a szankciós politikák következményei – különösen érzékenyen érintik a kis- és középvállalkozásokat, de a nagyobb cégeknek is komoly kihívásokat jelentenek a kötelező vállalások és a nemzetközi verseny nyomása.
A jelenlegi helyzetben különösen fontos szerepet kapnak azok a célzott kormányzati programok, amelyek likviditási, munkaerőpiaci és energiahatékonysági támogatásokat kínálnak. Ide tartoznak többek között a gyármentő programok, a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, valamint az energiaintenzív ágazatok számára létrehozott pályázati lehetőségek, amelyek célja, hogy a hazai cégek ne szoruljanak ki a globális értékláncokból.
Kiemelt figyelmet kapott az SZJA-mentesség intézménye, amely jelenleg a 25 év alatti fiatalokat, valamint a három, vagy több gyermeket nevelő anyákat érinti. Bár az intézkedés társadalompolitikai célokat szolgál – a fiatalok munkaerőpiaci beilleszkedésének ösztönzését és a családok anyagi megerősítését – hatása a vállalati bérstruktúrákra is kiterjed.
Fontos ugyanakkor árnyalni a közkeletű félreértéseket: az SZJA-mentesség ténylegesen nem csökkenti, hanem növeli a bérfeszültséget a szervezeteken belül, hiszen egyes munkavállalók nettó jövedelme emelkedik azonos bruttó bér mellett. A kedvezmény ugyanakkor pozitív hatással lehet a munkáltatók toborzási stratégiáira, hiszen a kedvezményezettek számára versenyképesebb nettó fizetést tudnak kínálni ugyanazon bérköltség mellett, ami a fluktuáció csökkentését, illetve a fiatal munkaerő megtartását elősegítheti.
Emellett – különösen a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban – az adókedvezmények és támogatások differenciált alkalmazása lehetőséget ad a cégeknek arra, hogy a költséghatékonyságot növeljék anélkül, hogy aránytalan bérterheket vállalnának fel.
Ovádi Péter rámutatott arra is, hogy a hazai vállalkozások jelenleg nem a legkedvezőbb pozícióból indulnak az energiaárak tekintetében. Míg Nyugat-Európa egy része hosszabb távon, stabilabb piaci keretekkel rendelkezik, addig Magyarországon a vállalati energiaköltségek kiszámíthatósága továbbra is kihívást jelent – különösen a közepes és nagy energiakitettségű cégek számára. Ebben a környezetben a kormány által preferált energiaközösségi modell, illetve az energiahatékonysági beruházások ösztönzése (EKR, napelemes programok, technológiaváltást támogató pályázatok) kiemelt szerepet kap a fenntarthatósági átállásban.
Porga Gyula, Veszprém polgármestere hangsúlyozta, hogy a térség egyik legnagyobb értéke a jól működő együttműködés a gazdasági és közigazgatási szereplők között. Szerinte a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa év során megerősödött társadalmi kohézió új alapokra helyezheti a gazdasági partnerségeket is: különösen olyan, jelenleg még kihasználatlan területeken, mint az energiaközösségek vagy a tudásalapú együttműködések.
Mint mondta, a jelenlegi gazdasági időszakot bizonytalanság és bizalmatlanság jellemzi, ahol sok vállalkozó „a szomszéd sikerében bízik, miközben saját lehetőségeit alábecsüli”. Ennek leküzdéséhez – tette hozzá – szükség van szervezeti nyitottságra, új struktúrák elfogadására és a vállalati innováció bátorítására.
Az eseményen Kiss Balázs olimpiai bajnok, az „Európa Sportrégiója” kezdeményezés képviseletében beszélt arról, hogy a program nem elsősorban csak sporteseményeket takar, hanem egy szemléletformáló társadalmi folyamatot is. A cél a mozgás beépítése a mindennapokba, közösségépítő, fenntartható szokásként.
„Nem a játék megnyerése, hanem a játékban maradás a cél” – fogalmazott, utalva arra, hogy a fizikai és mentális egészség, valamint a szociális háló újradefiniálása hosszú távon a gazdasági versenyképesség alapfeltétele is lehet. A program részeként digitális applikáció is készül, amely segíti a lakosság aktivitását, és a vállalatok számára is új CSR-lehetőségeket teremthet.
Az üzleti reggeli legfőbb hozadéka a résztvevők szerint az volt, hogy valódi, konkrét problémák és megoldási javaslatok kerültek felszínre. A közvetlen párbeszéd lehetősége – amelyet a kamara és a helyi vezetés egyaránt támogat – kulcsfontosságú ahhoz, hogy a gazdasági szereplők ne csupán túléljenek, hanem fejlődni is tudjanak egy folyamatosan változó globális környezetben.
Tavaly októberben alapították meg a Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezésére, valamint a Kormányhivatal partnerségével a Szakképzési és Foglalkoztatási Bizottságot, ami elsődleges céljaként a szakképzés képzési kínálatát hivatott összhangba hozni a környékbeli cégek valós igényeivel. Az elmúlt öt hónapban aktív munka zajlott a bizottságon belül, aminek keretében egy átfogó tanulmány született különböző iparágakra vetítve a munkaerőigényekről, valamint a vármegyei szakképzési centrumok kínálatáról. A bizottság csütörtök délelőtt ülésezett újra, ahol jelen volt dr. Simon Attila, az iparkamara helyi elnöke, valamint Takács Szabolcs főispán is. Utóbbi üdvözölte, hogy egy ilyen innovatív kezdeményezés nem halt el, sőt, aktívan bekapcsolódott a térség gazdasági előmenetelének fejlesztésébe. Ezt a munkát köszönte meg az iparkamara elnöke is a bizottság tagjainak, valamint hozzátette, szeretnék, ha már a szeptemberben induló képzések esetében is lenne eredménye a most elvégzett munkának. Hogy pontosan hogyan zajlott a kutatás és milyen eredmények születtek, arról már Troják László, a Szakképzési és Foglalkoztatási Bizottság elnöke beszélt a megjelent cégvezetők előtt. Az elmúlt időszakban személyes interjúk mellett munkacsoportokat is alakítottak, ahol hosszú és eredményes megbeszéléseket folytattak több iparágban érdekelt vállalkozó részvételével.