Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Kik a balatoni emberek 2025-ben?

2025. március 25. 16:00
Vajon kik alkotják a Balaton társadalmát? Létezik még ez a közösség a közel tízmillió magyarországi ember között, vagy csupán a turisztikai desztináció statisztikai elemei az itt élő emberek? Tényleg olyan sikeres ez a régió, ahogy sokan tartják? Szántó Balázs, a Pannon Egyetem mesteroktatója ezekre a ritkán feltett, mégis aktuális kérdésekre kereste a válaszokat az egyetemen szervezett Balaton konferencián. Kövesse a Vehirt a Google keresőben Válassza kedvenc forrásának, és előrébb kerülnek a híreink Beállítom

Mielőtt azonban alámerülnénk az itteni demográfia mélyvizében, szükséges lehatárolni a Balatont, mint turisztikai térséget. Ez a jogi kategória, összesen 177 települést foglal magában, amelyből 52 bír azzal az előnyös adottsággal, hogy közvetlen a vízparton fekszik, vagy nagyon közel hozzá. A többieket a turisztikai szakzsargon háttértelepülésnek hívja, ráadásul némelyik már inkább a Bakonyhoz tartozik, vagy mélyen bent van a Somogyban. Mindez pedig szinte lehetetlenné teszi, hogy egységesen elemezzük a térséget, de Szántó Balázsnak nem is ez volt a célja előadásával. Érdekes tendenciákra és azok okaira igyekezett felhívni a figyelmet.

Kezdve a népességszám alakulásával, ami az elmúlt húsz évben az országos tendenciával megegyezően itt is fogyatkozott. Igaz, némileg kisebb mértékben, amíg a teljes ország tekintetében 6%-kal lettünk kevesebben, a balatoni turisztikai régióban 5%-os fogyást regisztráltak a demográfusok.

Ugyanakkor vannak olyan oázisszerű települések, ahol emelkedni tudott a lakosságszám.

Szántó BalázsSzántó Balázs

Főleg Veszprém, Balatonalmádi, Balatonfüred, Keszthely, valamint Siófok agglomerációjában, ugyanakkor ezeket a számokat párba állítva a tőlük alig 10-15 kilométerrel távolabb fekvő települések drasztikus lakosságszám-csökkenésével, már kitűnik, hogy mennyire más helyzettel kell szembenéznie a polgármestereknek egy azon turisztikai régión belül.

Somogy vármegye háttértelepülései például két évtized alatt minden nyolcadik lakosukat elvesztették, vázolta a helyzetképet Szántó Balázs.

A települések korfájának elemzésekor pedig még árnyaltabb lett a Balaton társadalmának képe. Az előadó itt szintén a kétezres évek és a 2022-es népszámlálás adatait vetette össze, amiből könnyen kiolvasható, hogy amíg az ezredforduló környékén több gyermek élt a turisztikai régióban, mint nyugdíjas, mára ez megfordult. Ráadásul az elöregedés még intenzívebb, mint az országos tendencia. Leginkább a vízparti településeknél legszembetűnő mindez, ahol nagyjából egy gyermekre két időskorú jut.

Hogy miért, arra is rátért előadásában Szántó Balázs, de előtte érdemes még egy pillantást vetni az itt élők összetételére iskolázottság szempontjából.

Ebben az esetben is az országos statisztikáktól indulva – ami szerint 2011 óta folyamatosan emelkedik a diplomások aránya, ma már minden ötödik ember végzett egyetemet – a Balaton közvetlen közelségében, kiváltképp a Veszprémhez és Keszthelyhez, tehát a Pannon Egyetemhez és a Georgikonhoz közeli térségekben ez az arány még magasabb. Viszont itt is markáns eltérés figyelhető meg a tótól távolabb első falvaknál. A Somogynak vannak olyan részei, ahol mindössze a lakosok 9%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Ez magával hozza azt is, hogy a munkanélküliség itt a legmagasabb, a lakosság digitális kompetenciája pedig a legrosszabb.

De nézzük meg, hogy kik azok, akik a Balaton társadalmát az utóbbi években átalakították és nem elhanyagolható módon differenciálták mind életkor, mind iskolázottság szempontjából!

Szántó Balázs itt is a népszámlálás adatait hozta, ami pontosan megmagyarázza ezt.

A módszertan szerint a népszámlálás eszmei időpontjában, tehát 2022. október 1-jén megnézték, hogy kik azok, akik ezen az 52 településen éltek ezen a napon, de az elmúlt öt évben költöztek ide. A körülbelül 146 ezer emberből 16 ezret tesz ki az ő arányuk.

Nagyjából 2800 fő volt az, aki külföldről érkezett közvetlenül a Balaton partjához. Budapestről nagyjából 5000 fő költözött át, az elmúlt öt évben, ők elsősorban a budai kerületekből érkeztek, a többiek elszórtan az országból. Ezért is mondják sokszor, hogy a Balaton-part egyfajta külső kerülete lesz lassan a fővárosnak.

Külföldről zömében Európán belül jöttek új lakosok. Legtöbben Németországból, az ukrán konfliktus miatt pedig a második küldő ország a sorban Ukrajna volt az elmúlt években, de Ausztria, illetve az Egyesült Királyság is ott van az élmezőnyben.

A külföldről költözők egyébként jellemzően a zalai, illetve somogyi partszakaszt részesítik előnyben. Ez különösen igaz akkor, hogyha kizárólag külföldi állampolgárságuk van. Viszont, ha már rendelkezik magyar állampolgársággal, vagy kizárólag magyar állampolgárságuk van, akkor már sokkal inkább a Veszprém vármegyei partszakasz a népszerűbb. Ugyanez igaz a kettős állampolgárokra is.

„Vajon sikeresek-e azok a települések, amelyek a népességüket tudják gyarapítani? Vajon sikeresek-e azok a települések, ahol azt látjuk, hogy egyre magasabb az értelmiségiek aránya, és elindultak egy skanzenesedés felé, közben kihalnak? És a természetnek, a Balatonnak ez mekkora siker? Hiszen a Balatonnak nem mindegy az, hogy az ő mindenkori társadalma hogyan tekint a természetre. Leigázni szeretné, vagy harmonikusan együtt élni? – Tette fel a kérdéseket Szántó Balázs az előadásának végén, viszont ezekre a válaszadást meghagyta a későbbi konferencia témájának.

Hajas Bálint
Szalai Csaba
további cikkek
Rekordszámú gólya és új kuratórium a Pannon Egyetemen közélet Rekordszámú gólya és új kuratórium a Pannon Egyetemen Felállt a Pannon Egyetem fenntartásáért felelős alapítvány új kuratóriuma, amely a tervek szerint 2027 augusztusáig, a jelenlegi alapítványi rendszer kivezetéséig működik. Dr. Abonyi János rektor és Csillag Zsolt kancellár közös sajtótájékozatójukon hangsúlyozták, hogy a személyi változások nem okoznak fennakadást a működésben, továbbá beszámoltak az országos átlagot jócskán meghaladó, történelmi beiskolázási sikerekről és a közelgő őszi egyetemi programokról is. 2026. szeptember 11. 15:33 Útravaló a gólyáknak és rangos elismerés a Pannon Egyetem tanévnyitóján közélet Útravaló a gólyáknak és rangos elismerés a Pannon Egyetem tanévnyitóján Csütörtökön ünnepélyes keretek között tartotta meg közös tanévnyitóját a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai, illetve Gazdaságtudományi Kara. A rendezvény a frissen felvett hallgatók köszöntése és szakmai útbaigazítása mellett egy jeles pillanatnak is helyt adott, az eseményen adták át a Veszprém oktatási életében kiemelkedő jelentőségű Volkra Ottó-díjat is, amit az egyetem Gazdaságtudományi Karának alapítója, Dr. Kovács Zoltán kapott. 2026. szeptember 10. 15:47 Még könnyebb az út a Pannon Egyetemről a WIZZ Airhez közélet Még könnyebb az út a Pannon Egyetemről a WIZZ Airhez A tanteremtől a légi iparág legfelsőbb szintjéig vezető utat nyit meg a Pannon Egyetem és a WIZZ Air most megkötött stratégiai együttműködése. A megállapodásnak köszönhetően a veszprémi hallgatók közvetlenül a piacvezető légitársaság szakembereitől tanulhatnak, valós vállalati projektekben vehetnek részt, és nemzetközi karrierlehetőségekhez juthatnak. 2026. szeptember 7. 17:42

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.