- A megye bűnügyi életében évente néhány tucat ilyen bejelentés érkezik mindösszesen. Ez elenyésző a más típusú bűnözéshez viszonyítva, persze minden évben van egy vagy két eset, mikor a kár több milliós vagy tízmilliós – foglalja össze a legelején a statisztikát dr. Schultz Tamás, a megyei rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztályának munkatársa.
dr. Schultz Tamás rendőrőrnagy
Online áruházban
- Az internetes bűnözés leggyakoribb formája a csalás, de ezt is két csoportra bonthatjuk. Az egyik csoport, mikor teljes egészében hazai vonatkozású az ügy. Tipikus esete, mikor a sértett valamelyik magyar online áruházban valamilyen árut, szolgáltatást szeretne megvenni, ám a pénz átutalása után sem érkezik meg a kívánt termék. Ezeket az eseteket 90 százalékban sikerül megoldanunk, hisz minden információ a rendelkezésünkre áll: magyar oldalakat, e-mail címeket, mobilszolgáltatókat és bankszámlaszámokat használnak. Ez olyan, mint ha apróhirdetésben vernének át valakit az újságban, csak az internet modernebb eszköz. Alapvetően amatőrök az elkövetők is. Úgy vélem, az ilyen eseteknek csak töredékéről értesülünk, mivel a kis értékű veszteségek miatt az emberek nem rohangálnak feljelentést tenni.
Agyafúrt és jól szervezett üzlet
- A másik csoport – mikor külföldi elemeket tartalmaz az ügy - már jóval nagyobb gondokat okoz nekünk is és általában a sértetteknek is – mivel a kár is hatványozottan magasabb. Idén nyáron több autóvásárlási csalás is történt, de van egy folyamatban lévő ügyünk ahol 12 millió forint és egy lezárt eset, ahol 40 millió forint a kárérték. A nagy összegeket jellemzően az úgynevezett nigériai csalás módszerével szerzik meg, mikor egy nagyon jól felépített háttérvilágot kreálnak, amelyben utána ügyesen mozgatják az alanyt. Kisebb összegeket fizettetnek be – adó, minisztériumi díjak, ügyintézési díj és hasonló címeken – amivel egyre inkább behálózzák az emberüket. Természetesen az „ügyfelet” megerősítik „hivatalos” telefonokkal illetve kreált internetes honlapokkal, hogy szorgalmasan fizessen tovább, míg egyszer csak jön a nagy pofára esés. Az átutalások általában a Western Unionon keresztül történnek, legtöbbször Angliába – ahol nincs személyigazolvány – így könnyebb hamis iratokkal felvenni a pénzt. Az elkövetők pedig külön ügyelnek arra, hogy 5000 fontot egyetlen tétel se haladjon meg, ugyanis az ottani hatóságok, csak e határ fölött foglalkoznak ilyen típusú ügyekkel. A yahoo-s, gmail-es vagy hotmail-es e-mail címek teljesen anonimek, villámgyorsan létrehozhatók, és minden levél az USA-ban lévő központon keresztül érkezik, így nagyjából lenyomozhatatlanok is. Hasonló a helyzet a telefonnal, több angliai cégnél is elő lehet fizetni, hogy külföldi számunk angliainak látszódjon.
Tettes van, bizonyíték nincs
- Nem egyszer az e-mailben elhelyezett link egy valós cég vagy bank honlapjának másolatához vezet, a névben lévő kis eltérés – pl. egy kötőjel beszúrása - pedig nem feltűnő. Az ilyen ügyekben a nemzetközi jogsegély az egyetlen járható út a bizonyítékok beszerzésére, ami azonban egy rendkívül nehézkes és hosszú folyamat, az országok bürokráciájának útvesztőin keresztül, sokszor eredmény nélkül. Hiszen minél később jutunk az adatokhoz, annál messzebb kerülnek a bűnözők, az IP címeket és hasonló adatokat általában nem őrzik olyan hosszú ideig a szolgáltatók, hogy az egyik országból kapott információ alapján egy másik országban eséllyel folytassuk a kutatást a tettesek után. Megesik, hogy megtaláljuk a tetteseket, de a bizonyítékok már elvesztek.
Ne dőljünk be a kecsegtető ajánlatnak
- Mindenképp a megelőzésre kell a hangsúlyt fektetni, fel kell hívni az emberek figyelmét, ne dőljenek be, a túl kedvezőnek látszó ajánlatoknak, legyen bennük egészséges gyanakvás. A most futó autócsalási esetben például, nem szerencsés Angliából magyar papírokkal rendelkező autót vásárolni. A felhasználók nagy része nem tud jól angolul, webfordítókkal készült szerződések aláírása pedig már felelőtlenség. Ahogy minden csalásnál, a túl kecsegtető ajánlatnak mindig bedől valaki, internet esetében érdemes felkeresni a rendőrséget, mindenhol van olyan kolléga, aki utána tud nézni egy-két adatnak. De a felhasználó is ellenőrizhet néhány dolgot, például próbálja elérni a céget vagy a bankot más helyről, megnézheti a telefonszám körzetszámát és hasonlók. Főleg ha többmilliós utalás előtt áll.
- Az utóbbi időkben jelentek meg az úgynevezett jó hírnevet romboló oldalak – például a napisz*r - ahová bosszúból, heccből vagy más megfontolásból képeket és videókat tesznek fel – válaszol a rendőrőrnagy, amikor a más típusú bűncselekmények után érdeklődöm. - Itt megint az a probléma, hogy ezek nem itthon regisztrált oldalak. A tartalmukat szűrni nem lehet, hivatalos üzemeltetőjük Magyarországon nincs, a tartalom pedig külföldön van, ahol ez talán nincs is törvényileg szabályozva.
A bankok féltik a hírnevüket
- Valószínűleg a bankok folyamatos hackertámadások alatt állnak, minden bizonnyal vannak sikeres betörések is, ám erről a rendőrségnek nem szólnak, hisz nem akarják a saját hírnevüket rontani. Bankkártya csalással például 2008-ban több mint 800 millió forintot szereztek meg bűnözők. Időről-időre indulnak úgynevezett „fishing” támadások, amikor a bank nevében küldenek ki e-mailt, amelyben valamilyen belső hibára hivatkozva kérik ki a bankszámla adatait, többek között a PIN kódot – amit valójában sohasem kér a bank. Új eszköz a bűnözők kezében a „farming”: egy vírust küldenek a gépünkre, amely – mikor belépünk az e-bankunkba – a pénzünket egy másik számlára küldi el, mint ahová látszólag mi küldtük. Ez ellen a megfelelő védelem segíthet, egy jó vírusirtó és tűzfal, amit már ingyen is meg lehet szerezni.
Adatcserélés
- A végére maradt az adatcserélés – térünk rá a hazánkban és a világon is tömegeket érintő kérdésre. - A szerzői jogi törvény elég szigorúan kimondja, mit lehet szabadon felhasználni. A szoftverekről csak egy másolatot készíthetünk, a filmek, zeneművek esetében pedig többet is, mindkét esetben feltétel az eredeti példány megléte. Természetesen anyagi hasznot nem szerezhetünk belőle. Adatcsere esetén, aki közzéteszi, az bűncselekményt követ el, aki csak letölti, az mindössze tanúként szerepel az eljárásban. A torrentnél aki letölt, automatikusan fel is tölt. Persze e mögött is van anyagi érdek, hisz az oldal fenntartóinak a „szolgáltatás” működtetése nagyon is megéri. A rendőrség ezért elsősorban a szervereket és az oldal működtetőit támadja.
- Összességében tehát az interneten elkövetett bűncselekmények aránya még kicsi mind Magyarországon, mind Veszprém megyében, de valószínűleg az évek folyamán nőni fog. A toppon egyébként az USA, Oroszország, Románia és néhány afrikai ország áll – mondja dr. Schultz Tamás.
