A környezetbarát fényforrások elterjedésének egyik előfeltétele, hogy ezek a termékeket kellően optimalizálják – ellenben a korábbi technológiákkal, például a neon fénycsövekkel, amelyek nemcsak megterhelik a szemet, de a színérzékelést is torzítják.
A Sixtus-kápolna freskóinak megvilágításán dolgozó nemzetközi konzorcium éppen ezekre a problémákra kereste megoldást, hiszen a festmények szempontjából különösen fontos, hogy a fények ne roncsolják a képeket (részben az ultraibolya-sugárzás, részben pedig az izzó termelte hő által), és az is megkerülhetetlen szempont, hogy a látogatók a színeket eredeti valójukban érzékelhessék, írtuk az akkori tudósításunkban a projektről.
Gamma-Rapho / Getty Images
Ez utóbbiért felelt a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karának Virtuális Környezetek és Fénytani Kutatólaboratóriuma dr. Schanda János professzor vezetésével. Az ő feladatuk az volt, hogy a LED-es világítás megtervezéséhez felmérjék a freskók színeit, és meghatározzák azt a színtartományt, amellyel a világítás az eredeti valójában mutatja meg a Michelangelo által használt árnyalatokat.
Schanda János akkor elárulta, hogy nem volt egyszerű megszervezni a munkát, kisebb ijedtséget okozott például XVI. Benedek pápa lemondása, a kutatócsoport ugyanis éppen kora tavaszra kapott időpontot a kápolna felmérésére, a hagyományosan ezen a helyen tartott, akár hetekig elhúzódó konklávé azonban keresztül húzhatta volna a számításaikat. Szerencsére ezt sikerült elkerülni, és még a konklávé kezdete előtt be tudták fejezni a munkát.
