Szerdán 1,3 millió diák számára kezdődik az iskola, ha pedig az óvodásokat is hozzájuk számítjuk, akkor összesen 1 millió 661 ezer 870 gyerek vág neki szeptember 1-jén az új tanévnek.
Az új oktatásirányítás számos, az előző két ciklus oktatási reformelemét tette ellenkező előjelűvé. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár képviselői indítványára visszaállították például a buktatást és az osztályzást az alsó tagozatban. Eszerint idén az első osztályosokat még szülői kérésre sem, csak túl sok hiányzás esetén lehet évismétlésre kötelezni, a második osztálytól azonban a nevelőtestület a szülő beleegyezése nélkül is buktathatja a diákokat.
A lépés ugyanakkor inkább szimbolikus jellegű – Hoffmann Rózsa szerint a buktatás szülői beleegyezéshez kötése a pedagógusok hozzáértését kérdőjelezte meg –, nagy változást valószínűleg nem hoz, hiszen az évismétlések aránya csak kevéssé változott a szülői vétó bevezetésével. Az elmúlt évtizedben az alsósok egy-két százaléka bukott meg, függetlenül attól, hogy kellett-e hozzá szülői beleegyezés vagy sem, vagyis a szülők többnyire elfogadták a pedagógusok véleményét.
A tanulmányi teljesítmény értékelésének módjában is változás lesz: a második évfolyam félévéig még továbbra sem lehet osztályozni a diákokat, utána viszont már igen. Az államtitkár eredeti javaslata ezen a ponton a parlamenti vita során finomodott: a második osztály végétől sem lesz ugyanis kötelező jegyeket osztogatni. Az iskolák a pedagógiai programjukban maguk határozhatnak arról, hogy szöveges értékelést adnak-e diákjaikról vagy inkább osztályozzák őket.
Kisebb, ám annál nagyobb jelentőségű változás lesz a középiskolai felvételi eljárásban. A hat és a nyolc évfolyamos gimnáziumok ismét tarthatnak szóbeli vizsgát. Igaz, csak a legnépszerűbbek: azok, amelyek a központi írásbeli felvételi vizsgán való részvételt is kérik. Ezek pedig azok az iskolák lehetnek, amelyekbe az elmúlt három évben legalább másfélszeres volt a túljelentkezés, ami az iskolák felére igaz.
A szóbeli vizsgáztatás lehetőségének újbóli megnyitása ugyanakkor így is lehetőséget ad az iskoláknak arra, hogy ne objektív, azaz tanulmányi, hanem szubjektív szempontok szerint válogassanak a diákok között. A szakemberek szerint azonban abból nem lehet kiindulni, hogy egy tanár bántani akarja a gyereket például a bőrszíne alapján, egy 10–12 éves gyerek egyszeri írásbeli megnyilatkozása viszont egyáltalán nem biztos, hogy releváns a tehetségére vonatkozóan.
Szeptembertől a hiányzást is keményen büntetik: az új tanévben a családi pótlék – amelynek a neve tanköteles gyerekek után már iskoláztatási támogatás – kifizetését az iskolalátogatáshoz kötik. Ha egy diák 50 órát mulaszt igazolatlanul, akkor a települése jegyzőjének védelembe kell vennie, és fel kell függesztenie a teljes iskoláztatási támogatás folyósítását.
További, leginkább a pedagógusokat és a szülőket érintő változás, hogy az új tanévtől a pedagógusok kiemelt védelmet élveznek: a Btk. szigorítása értelmében egy pedagógus bántalmazása mindenképpen szabadságvesztést von maga után.
