A Pannon Térségi Integrációs Szakképző Központot (TISZK) 2008-ban alapította Veszprém Megyei Jogú Város önkormányzata és a vele partnerségre lépő Pannon Egyetem, hogy egy új irányát szabják meg a helyi szakmai oktatásnak. A létrehozott TISZK feladata az együttműködés megteremtése az oktatási intézmények és a gazdasági élet szereplői között. A TISZK létrehozására irányuló kétéves, elsősorban uniós forrásokra támaszkodó projekt most a végéhez ért, a zárókonferencián a résztvevők megoszthatták egymással az eddigi tapasztalatokat.
A megjelenteket Porga Gyula alpolgármester, a Fidesz polgármester-jelöltje köszöntötte, majd arra fektetett hangsúlyt, hogy mindenki köszönetet érdemel, aki a munkájával hozzájárult a projekt sikeres zárásához.
Az első előadást Pannon TISZK Veszprém címmel Schalbert István ügyvezető igazgató tartotta, aki visszatekintett az indulás időszakára, elmondta a projekt két uniós forrásra támaszkodva - a TÁMOP és a TIOP pályázatokon keresztül - több mint 900 millió forintos támogatással indult, amelynek mindössze körülbelül a 10 százalékát kellett a két tulajdonosnak önrészként befizetnie. - A TÁMOP pályázat a TISZK létrehozását a szak és felnőttképzés szerkezeti-szervezeti, míg a TIOP projekt a TISZK intézményei infrastrukturális feltételeinek fejlesztését biztosítja - mondta le Schalbert István.

Mihalovics Péter országgyűlési képviselő, mint az önkormányzat Oktatási és Ifjúsági Bizottság tagja" Szakmával a jövőbe" címmel tartott előadást. A fiatal politikus mintegy külső szemlélőként tekintett végig az elmúlt két év tapasztalatain, a TISZK szerepén, összevetve mindezt nyugat-európai példákkal. - A szakképzés az oktatást és a gazdasági életet összekötő legszorosabb kapocs. Nyugat-Európában az oktatási intézmények működését nagyobbrészt a vállalatok finanszírozzák, a gyakorlati-elméleti oktatás aránya pedig körülbelül 70-30. A cégek így elérik, hogy annyi és olyan felkészültségű szakember kerüljön ki az oktatásból egyenesen hozzájuk, akire és amennyire szükségük van. A pályaválasztó fiatal pedig biztos lehet abban, miből és milyen irányba fogja az életét terelni.
- Ma Magyarországon van egy társadalmi nyomás - folytatta a Fidesz képviselőjelöltje - miszerint a gyereknek diploma kell a kezébe. Nálunk a szakmunkás presztízse alacsony, a jövője bizonytalan. Ezért a TISZK létrehozása a részünkről egyszerre volt észszerű és kényszerű döntés, hiszen meg kellett reformálnunk a korábbi rendszert és új források bevonására is szükség volt. Az új kormány ifjúságpolitikájában célul tűzte ki, hogy a magyar fiatalok biztosak lehessenek a jövőjükben, itthon.
- Versenyképes gazdasági környzet kell - fogalmazott előadásában dr. Somogyi Istvánné, a Veszprém Megyei Iparkamara titkára. - A különböző hatóságok hozzáállásán is változtatni kell, ne a büntetés legyen az elsődleges cél. A mai magyar foglalkoztatottság rendkjvül rossz, valamivel több mint 2 millió ember tartja el az egész országot. Az inaktívak nagyobb részének semmilyen szakképzése sincs. A kormányzatnak oda kell figyelnie, hogy a gazdaságot is fejlesztenie kell, nem csak az oktatást, a megfelelő egyensúly hozza majd a kívánt eredményeket. A Pannon TISZK-el jó az együttműködés, ám van néhány probléma - például a különböző TISZK-ek közötti összhang - amelyet orvosolni kell - mondta el vitaindítóként Somogyi Istvánné.

A TÁMOP projektről, amely a TISZK léterhozását irányozta, Horváth Ágnes projektvezető adott részletesebb tájékoztatást. - Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében került sor a veszprémi szakképzés átalakítására is. Az induláskor pályázók kötelezettséget vállaltak, hogy 5 éven keresztül fenntartják az intézményt. A TÁMOP-nak 4 fő területe van: a szakmastrukturális fejlesztés, a stratégia fejlesztés, a külső és belső szolgáltatások fejlesztése valamint a humán erőforrások fejlesztése. A pályázat kiírói különböző indikátorokat határoztak meg, amely alapján mérik a projekt sikerességét. 90 százalékos teljesülés esetén jó eredményt ér el valaki, 75 százalék alatt azonban vissza kell fizetni a támogatás összegét. Bár még nem áll minden adat a rendelkezésünkre, de 90 százalék fölött fogunk teljesíteni.
- Fontosnak tartom elmondani, hogy sikeresen felállt a projekt háttérszervezete, vagyis a TISZK infrastruktúrája - folytatta Horváth Ágnes. - A legfontosabb elért eredmények közé sorolom a közös forrásszervezési-rendszer kialakítását, a vezetői-irányítási rendszer létrejöttét és az e-tananyagok fejlesztését is. Sikeresen hívtuk le a különböző forrásokat is, 94 millió 500 ezer forint előleget és 147 millió 447 ezer forint további támogatást. A célunk, hogy a támogatás több mint 90 százalékát felhasználjuk. Sikeresnek mondható a kommunikációs tervünk megvalósítása is, a sajtómegjelenéseink, a különböző nyíltnapok és közvéleménykutatások mind hozzájárultak a jólműködő TISZK-hez.
- Elindult az együttműködés és az alulról szerveződés - foglalta össze mondandóját a projekt vezető - a jövőben már a kell előtérbe helyezni.
A kávészünet után további szakmai előadások következtek:
A TÁMOP 2.2.3.-07/2-2F-2008-0006 számú projekt szakmai eredményeit Kovácsné Üveges Gabriella szakmai vezető mutatta be majd a családsegítő és ifjúságvédelmi feladatok ellátására létrejött fejlesztő bizottság munkáját, eredményeit összegezte Eveli Péter, az Esélykülönbségeket Csökkentő Fejlesztő Bizottsági elnöke. Krausz Attila erőforrás-tervezési szakértő "Erőforrás-tervezési feladatok a TÁMOP projekt keretében" címmel tartott előadást, végül a TISZK partner oktatási intézményeiben mért kompetencia mérésekről számolt be Emmer Gáborné mérés-értékelési szakértő.
A rendezvény vacsorával és kerekaszalbeszélgetéssel zárult.


