A Csodálatos Bakony Facebook-csoportban tették közzé azokat a képeket, amik a Cuha-völgyben készültek nem olyan régen, és jól látható, ahogy a hódok formálják a természetet.
Az európai hód a kontinens legnagyobb rágcsálója, akik kiválóan alkalmazkodnak a vízi életmódhoz, így általában tavak, erdős patakok vagy éppen folyók mellett élnek. Kanadai rokonához képest kevésbé jellemző rá a gátak és egyéb akadályok építése, inkább a part falánál húzza meg magát. A faj növényevő, legtöbbször fakérgeket és egyéb leveleket fogyaszt, ebben segítenek jellegzetes metszőfogai. Átlagosan 100-110 napig tart a nőstény vemhessége és egy-két utódot hoz világra.
A magyarországi hódállomány a 19. század közepére teljesen kipusztult, viszont egy kicsit több mint 100 év múlva újra elkezdődött Európa legnagyobb rágcsálójának a betelepítése hazánkba. A 2000-es évek elején még csak elszórtan, de mára már újra egyre nagyobb gyakorisággal vannak jelen környezetünkben.
Ha hódokkal szeretnénk találkozni és ezúttal nem az állatkertben, hanem természetes környezetben, akkor nem is kell messzire menni, mivel a Bakonyban is megtalálhatóak egyre nagyobb számban ezek az élőlények. Vármegyénkben a Bakony szívében lévő Porva településen, rendkívül aktívak ezek a szorgos rágcsálók.
Mint a bevezetésben is elhangzott, a közvélemény megosztott a hódok jelenlétével és tevékenységével kapcsolatban. Pozitív hatások közé sorolható, hogy gátjaikkal felduzzasztják a folyókat, patakokat, ezzel segítve a talajvíz pótlását, ami különösen a száraz, nyári időszakban fontos lehet. A hódok kulcsfontosságú szerepet játszanak a környezetformálásban, mind az állatoknak, mind a növényeknek új élőhelyet teremtenek. Természetesen sok negatívumot is fel lehet sorolni, főként a mezőgazdaság számára okoznak kárt, mivel az árvizek veszélyesek lehetnek a szántóföldekre és gyümölcsökre is, illetve a túlzott fapusztítás egyes esetekben negatív hatással lehet a helyi élővilágra.
A hódok Magyarországon védett fajnak számítanak és 50.000 forintos eszmei értékkel bírnak.
