Gerstmár úgy fogalmazott: Veszprém energetikai stratégiája másfél évtizedre, a 2010-2025 közötti időszakra szabott feladatokat, részletesen foglalkozott a lakossági épületek energiaracionalizálásával. A terminus vége felé haladva a képviselő úgy vélte, ideje számot vetni azzal, mit sikerült elérni, ezért az áprilisi közgyűlésen arról interpellálta a polgármestert, Porga Gyulát, hogy az elmúlt tizenöt évben miként változott a komplex energetikai felújításon átesett lakóépületek aránya a városban? Milyen számszerű eredményekről tud beszámolni a társasházak, illetve a családi házak vonatkozásában? Hogyan járul hozzá az önkormányzat a korszerűsítéshez? – tette fel a kérdéseket a képviselő, melyekre a polgármester írásban válaszolt.
Gerstmár Ferenc, Adamecz Zoltán (Fotó: Vámosi Patrik, vehir archív)
A városvezetés szerint az önkormányzatok kevés rálátással bírnak a lakossági projektek volumenének alakulására. Nincs városi szintű összesített nyilvántartás a lakossági energetikai beavatkozásokról, csupán becslések állnak rendelkezésre, így viszont nem tudni pontosan, hogy a fejlesztések (társasházak 40%-a, a családi házak 20-25%-a) teljes vagy részleges fejújítást jelentenek-e.
Fotó: Domján Attila / vehir archív
Adamecz Zoltán úgy véli: ideje a tettek mezejére lépni, szerinte jóval nagyobb, folyamatosan rendelkezésre álló helyi pályázati keretösszegre van szükség. A lehető legrövidebb időn belül létrehoznák a Karbonsemleges Veszprém 2030 akciótervben a projektjavaslatok között szereplő egyablakos tanácsadó irodát, amelynek feladata a következő lenne: tanácsadás magánszemélyeknek energetikai felújítás tervezéséhez, kivitelezéséhez és finanszírozási lehetőségek azonosításához.
