Kísérleti jelleggel, de nagy tervekkel vágott bele az önkormányzat a városi méhészetbe, ami annak a nemzetközi projektnek a része, amiben más európai városokkal együttműködve, egymás jó tapasztalatait megismerve fejlesztik Veszprém fenntartható és környezettudatos praktikáit. A „BiodiverCity” projekt egyik sarkalatos pontja pedig a városi biológiai sokféleség védelmét célozza meg, amiben a méheknek különösen nagy szerepe van.
Amellett, hogy puszta jelenlétükkel gazdagítják a rovarfajok jelenlétét, beporzó munkájuknak köszönhetően a különböző növényekre is jótékony hatással vannak. Ezekből pedig bőven van Veszprémben, a statisztika szerint 33 négyzetméter per fő a veszprémi zöldfelületek aránya, a város bármely pontjáról pedig legfeljebb ötszáz méteres gyaloglással elérhető valamilyen közpark.
Ez a környezet kiválóan alkalmas a méheknek is, akik most a Kálvin park és a fűtőmű közötti elkülönített zugban találtak otthonra két itt felállított kaptárban, amit csütörtök délután a projektben résztvevő szakemberek, valamint az őket gondozó méhészek mutattak be a helyi sajtó előtt.
A helyszín kiválasztásában több szempont is szerepet játszott, erről Kiss Renáta, az önkormányzat projektkoordinátora beszélt, aki elmondta, hogy több opciót is megvizsgáltak, viszont a Haszkovó úti helyszín mellett szólt, hogy a közeli parkban valósította meg korábban a VKSZ Zrt. a Vadvirágos Veszprém projektjét, amikor a terület egyes részein meghagyták természetes úton nőni a különböző vadvirágokat, a másik oldalról pedig a családi házas Újtelep határolja, számos gyümölcsfával és virágos kerttel, ami szintén kiváló „legelő” a méheknek.
A méhek valójában már három hete itt laknak, azóta pedig folyamatosan gyarapodik a mézmennyiség, amit Simon Péter, méhész, a Bakonynktár tulajdonosa meg is mutatott a helyszínen, amikor felnyitotta az egyik kaptárt. Ez az a vállalkozás, amit Péter társával, Csiza Erikával vezet, a mostani projekt vezetői pedig korábbi jó együttműködésükre alapozva őket kérték fel, hogy szakmailag koordinálják a városi méhészetet, azaz foglalkozzanak a két méhcsaláddal, akik úttörői lettek a veszprémi városi méhészetnek.
A helyszínen jelen volt Kovács Áron, önkormányzati képviselő, fenntarthatósági tanácsnok is, aki elmondta, kicsi, de folyamatos lépésekkel lehet haladni a környezettudatosság és fenntarthatóság útján, a mostani projekt és annak üzenete azonban egy jelentős mérföldkő lehet.
„2030-ra Európa legélhetőbb városai közé szeretnénk tartozni. Az élhetőség és a fenntarthatóság pedig csak együtt képzelhető el. Ezért kiemelten fontos, hogy az előttünk álló években sokkal nagyobb hangsúly legyen a fenntarthatóságon Veszprém életében. Működik Veszprémben egy szakértői munkacsoport, amely jelenleg is több fenntarthatósági cél megvalósításán dolgozik. Munkájuk mostani eredménye a városi méhészet.” – Mondta Kovács Áron.
Jogosan merül fel a kérdés, hogy vajon kell-e tartani a méhektől, akik most városi környezetben is megjelentek nagyobb számban. A méhészek elmondák, hogy a telepítés a hatályos jogszabályok teljes figyelembevételével történt, 2 m magas kerítés mögött élnek, ez orientálja, de természetesen találkozhatnak a lakosok velük, ahogy már eddig is. Ugyanakkor tudni kell, hogy a méhek, a darázzsal ellentétben nem agresszívak, csak akkor támadnak, ha veszélyben érzik magukat, így a legegyszerűbb, ha hagyjuk őket békésen tenni a dolgukat.
Ami pedig a városi méhek mézének minőségét illeti, a helyszínen volt lehetőség megkóstolni ezt a vegyes virágmézet, ami laikusként kiváló minőségűnek tűnt, a méhészek viszont a szakma oldaláról hozzátették, sok esetben még egészségesebbnek is tekinthetők az ilyen mézek, hiszen ellentétben a szántóterületeken összegyűjtött virágporral, városi környezetben nem permetezik a növényeket, így az összegyűjtött virágporra sem kerülnek ilyen szerek, ami a méz minőségén és a méhek egészségén is érződik.
Veszprém város saját mézét a tervek szerint először a június 22-ei Hosszúasztal pikniken lehet majd bárkinek megkóstolnia, utána pedig még több helyen tartanának kóstolókat.
