Ha Veszprém egy ház lenne, szerinted a VKSZ Zrt. melyik helyisége lenne benne?
Számomra a VKSZ Zrt. a ház lelke, azok vagyunk, akik folyamatosan rendet, tisztaságot tartanak. Nem feltétlenül látványos a munkánk, de ha nem végeznénk el, rögtön mindenki észrevenné a hiányát.
Ezért azt szoktam mondani, hogy a mi munkánk akkor jó, ha szinte láthatatlan, mert természetesnek tűnik a tisztaság, a rendezettség, az ápolt közterek.
Ha egy szimbolikus helyiséget kellene mondanom, talán a „gondnoki szoba” lennénk, vagy a „karbantartó műhely”, ahol mindig készen állunk arra, hogy észrevétlenül rendben tartsuk az otthonunkat, Veszprémet.
Hogyan lehet motiválni a csapatodat, ha a jó munka éppen hogy láthatatlan marad?
Ez valóban egy nehéz kérdés. Sokszor nem jön azonnali visszajelzés, ha minden rendben van, de azért vannak olyan pillanatok, amik rengeteget jelentenek. Egyszer például polgármester úr mutatott egy üzenetet: egy szentendrei látogató írt, hogy Veszprém annyira tiszta, hogy a várostáblánál szerinte le kellett volna venni a cipőjét.
Ilyen visszajelzésekből merítünk erőt. Ezeket mindig megosztom a kollégáimmal, mert tudniuk kell, hogy a munkájuk nem hiábavaló. Azt is hangsúlyozom, hogy amit ők csinálnak, az egy szolgálat az emberekért. Minden egyes söpört utca, minden egyes elültetett fa a város élhetőségét javítja.
Milyen területek tartoznak most a feladataitok közé?
Nagyon sokféle feladatunk van: közterületek karbantartása, piacok, parkolás üzemeltetése, temetők fenntartása, intézmények üzemeltetése, távhőszolgáltatás. Mindegyik területnek megvan a maga szépsége és kihívása. Például a parkosítás része különösen közel áll hozzám, mert természetközeli munka. A temetkezésnél inkább a lelki rész dominál, kegyeletteljes környezetet biztosítani a gyászolóknak. A köztisztasági feladatoknál pedig az a cél, hogy az utcák mindig rendezettek legyenek.
Veszprém sokat fejlődött az elmúlt években. Szerinted miben lehetne még előrelépni?
Óriási fejlődést látok az infrastruktúrában, a belváros és a várnegyed megújult, az egyetemi városrész is fantasztikus lett. De mindig van hova fejlődni. Az utak állapotán például még lehetne javítani, bár ezek óriási forrásigényű fejlesztések.
Szívügyem az óvodák és bölcsődék felújítása is. Sok intézmény már megújult, de vannak még régebbi épületek, például a Bóbita óvoda, amelyeknél szükség lenne korszerűsítésre. Ez nemcsak esztétikai kérdés, a gyerekeink komfortérzetéről, biztonságáról is szól.
Hogyan alakult a parkolási helyzet az elmúlt időszakban?
Sok fejlesztést hajtottunk végre. Például az egyetemi városrész környékén, ahol korábban nagy gondot okozott az ingázók parkolása, fizetőövezetek bevezetésével sikerült a helyzetet javítani. Ez lehetővé tette, hogy a helyben lakók végre könnyebben találjanak parkolóhelyet. A mélygarázsok és új parkolók szintén tehermentesítették a belvárost.
Mi az a legőrültebb lakossági kérés, amit eddig kaptatok?
A temetőben volt egy egészen abszurd kérés, egy bejelentő azt szerette volna, hogy egy 300 kiló fölötti elhunytat nyílt máglyán égessünk el a temető területén. Természetesen ez törvényileg tiltott, de nagyon nehéz volt elmagyarázni neki, hogy miért nem lehet ilyet csinálni. Néha egészen elképesztő kérésekkel találkozunk.
Hogyan látod a lakossági hozzáállást a város tisztán tartásához?
A lakosság nagy része partner ebben, de mindig van egy szűk réteg, aki nem igazán törődik a környezetével. Az illegális hulladéklerakás, a zöldterületekre történő parkolás, a szelektív szigetek helytelen használata sajnos folyamatos kihívást jelent. Nagyon fontos lenne a lakossági edukáció erősítése, hogy közösen tudjunk szép, rendezett várost fenntartani.
Mennyire elég most a köztisztasági állomány?
Jelenleg 22 ember látja el a köztisztasági feladatokat egy 55 ezres városban. Ez nagyon alacsony arány. Óriási teljesítmény a kollégáktól, hogy ennek ellenére is tiszta városképet tudunk fenntartani. De hosszú távon mindenképpen szükség lenne a létszám bővítésére és a géppark fejlesztésére is.
Hogyan változtatja meg a klímaváltozás a városüzemeltetést?
Radikálisan. Már most látjuk a hatásait, mint mondjuk a kevesebb hó, vagy a szélsőséges meleg. Egy átlagos télen például alig 20 síkosságmentesítési alkalom volt, hóesés pedig mindössze egyszer. A parkokban rengeteget kell locsolni, sok fa kiszárad, például a temetőkben is százával pusztultak el fenyők.
A jövő városüzemeltetésében a vízmegtartás, a klímatűrő növények telepítése, a tudatos esővíz-hasznosítás lesz a kulcs. Nem elég szépíteni a várost, fenntarthatóan is kell gondolkodnunk, hogy Veszprém hosszú távon is élhető maradjon.
Van valamilyen különleges technológiai fejlesztés, amiben Veszprém úttörő lehet?
Igen! Már dolgozunk azon, hogy kipróbáljunk elektromos utcaseprő robotokat, olyanokat, mint egy hatalmas robotporszívó, csak kültéren. Szentendrén már működik ilyen rendszer. Ez nem arról szól, hogy kiváltanánk az embereket, inkább arról, hogy a kevés létszámunkat hatékonyabban tudjuk támogatni. Emellett szeretnénk modernizálni a gépparkot is, elektromos locsológépekkel, fűnyírókkal, hulladékszállítókkal. A fenntarthatóság és az innováció együtt járnak.
Mi történt a hulladékkezeléssel, miért került át más szolgáltatóhoz?
Korábban a VHK Nonprofit Kft. végezte a hulladékszállítást, de a központosítási folyamatok miatt országosan átalakították a rendszert, és a Depónia Zrt. vette át ezt a feladatot. Mivel mi egy kis területet láttunk el, nem tudtunk árbanversenyben versenyezni a nagy szolgáltatókkal, így logikus lépés volt az átadás.
Milyen tapasztalataid vannak az ügyfélszolgálat működéséről?
Fontos cél, hogy ezen a területen is fejlődjünk. Tréningeket szervezünk, hogy a kollégák még professzionálisabb ügyfélkiszolgálást tudjanak nyújtani. Be fogunk vezetni mesterséges intelligencia alapú ügyfélszolgálati asszisztens megoldásokat is, hogy gyorsabb és hatékonyabb válaszokat tudjunk adni a lakosok kérdéseire.
Te milyen vezetői értékekhez ragaszkodsz a legjobban?
Hiszek abban, hogy nincs jó vagy rossz vezető, csak elfogadott vagy elutasított.
Az elfogadottság kulcsa a figyelem, szakmai és emberi szinten is. Ha egy kolléga tudja, hogy számíthat ránk, hogy megértjük, ha beteg a gyereke vagy nehéz helyzetbe kerül, akkor sokkal elkötelezettebben végzi majd a munkáját.
A vezetés arról is szól, hogy kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatokat építünk. Én ebben hiszek, és ezen nem is szeretnék változtatni akkor sem, ha néha népszerűtlen döntéseket kell hozni.
Miért történik most arculatváltás a VKSZ Zrt.-nél?
A nevünk és arculatunk is változik májustól, Közszolgáltató Zrt. leszünk, ami pontosabban tükrözi, hogy mit csinálunk. Már nem közüzemi szolgáltatóként működünk, sokkal inkább közösségi szolgáltatást végzünk. A város EKF-időszakában kialakított arculatához igazodunk, hogy még jobban mutassuk, hogy együtt dolgozunk a városért. Az új logó színei, formái is ezt az egységet fogják kifejezni.
Tíz év múlva, ha egy padon ülsz Veszprém belvárosában, mire lennél a legbüszkébb?
Ha azt látom, hogy Veszprém még mindig tiszta, rendezett, zöld, barátságos város, ahol az emberek jól érzik magukat, sétálnak a parkokban, használják a köztereket.
Ez lenne az igazi eredmény, egy élhető város, amit közösen hoztunk létre.
