Az Air India 171-es számú járata helyi idő szerint 13:38-kor szállt fel az indiai Ahmedabad repülőteréről, fedélzetén 230 utassal és 12 fős személyzettel. A célállomás London Gatwick repülőtere volt. Alig 90 másodperccel a levegőbe emelkedés után a gép hirtelen magasságot vesztett, és körülbelül 190 méteres magasságból egyetemi kollégiumi épületbe csapódott, teljesen megsemmisülve.
A balesetnek a gép utasai közül csupán egy túlélője volt. A 29 éves brit állampolgár, Ethan M., a gép 11A ülésében ült. Őt súlyos égési sérülésekkel és több töréssel szállították kórházba. Orvosai szerint stabil az állapota, de sokáig intenzív ellátásra szorul.
A baleset okainak feltárása jelenleg is zajlik, egyelőre amatőr és biztonsági kamerás felvételeket elemezve, de hamarosan a fekete dobozok adatai is rendelkezésre állnak majd ehhez, ezek letöltése viszont több napot is igénybe vehet.
Nem zárható ki a hajtóművek meghibásodása, ezt erősíti a pilóták utolsó rádiózása a torony felé, amikor a tolóerő hirtelen elvesztését jelezték. Ez lehet műszaki meghibásodástól, de akár madárrajjal való ütközés miatt is. Ez történt 2009-ben a US Airways 1549-es járatával New York felett, akkor a pilóta emberfeletti lélekjelenlétről tanúskodva, működő hajtóművek nélkül a Hudson-folyón landolt.
A jelenleg elérhető videófelvételeket elemezve annak is van realitása, hogy a pilóták rosszul számolták ki a gép felszállósúlyát és sebességét. Egyes elemzések szerint ezt támasztja alá az is, hogy a kifutópályán az átlagosnál lassabban gurult a gép, mielőtt a levegőbe emelkedett.
A repülés megkezdése előtt a pilótáknak több fontos számítást kell elvégezniük annak érdekében, hogy a felszállás biztonságosan megtörténhessen. Akkor indulhatnak el, ha egymástól függetlenül ugyanarra az eredményre jutnak. Ma ebben szoftverek segítenek nekik, azzal pedig, hogy egymástól függetlenül végzik ezt és csak akkor indulhatnak el, ha ugyanarra az eredményre jutnak, minimalizálható, de ki nem zárható teljes mértékben a tévedés.
Az elmúlt években az Air France egyik járatával is történt ilyen számítási hiba, akkor viszont nem lett tragédia az esetből és a kapitány hirtelen gázadásával a gép végül az elsőre rosszul kiszámolt tolóerő ellenére is a levegőben tudott maradni.
A polgári repülés hosszú történetében volt néhány olyan eset, amikor egyszerű emberi tévedés okozott végzetes katasztrófát. Például 2015-ben, amikor a TransAsia Tajpejből induló járatánál felszállás után miután az egyik hajtómű elromlott, a pilóta véletlenül leállította a másik, működő hajtóművet is, a gép pedig egy hídra, onnan pedig a folyóba zuhant.
A mostani esetnél viszont az látszik, hogy a kifutópályáról való emelkedéskor mindkét hajtómű működött.
A gép 2023-ban Londonban (fotó:Airliners.net)
Szintén csak elméletként, de felmerült az is, hogy valamelyik pilóta tévedésből a kerekek helyett a fékszárnyakat húzta be, ami ugyancsak okozhatta a tragédiát. Ezt cáfolandó, a Dreamliner műszerfalán a két kar nem egymás mellett helyezkedik el, a két pilóta pedig kellő rutinnal rendelkezett, hogy ilyen hibát ne kövessenek el.
Jelenleg az egyetlen hiteles támpont a tragédia okainak feltárásában a túlélő beszámolója, valamint a pilóták utolsó rádiózása. Ahogy írtuk, ebben azt jelezték a toronynak, hogy megszűnt a tolóerő. A baleset túlélője pedig azt nyilatkozta, olyan volt, mintha megállt volna a gép levegőben, majd egy nagy durranás után ismét gázt adtak, de akkor már késő volt.
Szakértők kielemezték a felvételeken a gép hangját is a zuhanás közben. Ez egy sugárhajtóműves repülőgép helyett sokkal inkább hasonlít régi légcsavaros technológiára. Ez a jellegzetes hang egy vészhelyzeti szélkerékből ered, ami minden utasszállító repülőgépen megtalálható, és akkor lép működésbe, ha a hajtóművek meghibásodása miatt megszűnik az elektromos áramellátás, vagy leáll a hidraulikarendszer. Ilyen esetekben ez biztosítja a minimálisan szükséges energiát a repülőgép kormányrendszereinek és néhány alapvető fedélzeti műszer működéséhez. A kis turbina automatikusan nyílik ki, és a levegő áramlása indítja be, így vészhelyzet esetén azonnali tartalék energiaforrást biztosít.
Mindezek tükrében tehát a legvalószínűbb, hogy közvetlenül felszállás után valamilyen elektronikus, vagy hidraulikus probléma lépett fel, ami a tragédiához vezetett.
A most lezuhant repülőgép egy Boeing 787-8 Dreamliner típus volt, amelyet 2015-ben állítottak szolgálatba. Ez a típus eddig kimagasló biztonsági statisztikákkal rendelkezett. A mostani tragédia az első halálos baleset. Ugyanakkor a típus kapcsán korábban is merültek fel aggályok: 2013-ban például az egész flottát ideiglenesen leállították az akkumulátorok túlmelegedése miatt. Az elmúlt években gyártási problémák is előkerültek, például laza illesztések, alumíniumforgács a sárkányszerkezetben, vagy a hajtóművek működési anomáliái. Az indiai hatóságok azonnali ellenőrzést rendeltek el az összes Air India által üzemeltetett Boeing 787-es gépre. Ezzel párhuzamosan más országok is figyelemmel kísérik a vizsgálat eredményeit, és szükség esetén hasonló biztonsági lépéseket tehetnek. Eközben a Boeing bejelentette, hogy minden segítséget megad a vizsgálathoz, és szakértői már a helyszínen dolgoznak. A cég részvényei enyhe esést mutattak a tragédia napján, de a hosszabb távú következmények még nem láthatók.
