A tibeti buddhizmus úgy tartja, hogy halálunk után újabb és újabb életekre születünk meg, mert vágyaink, ragaszkodásunk az élet körforgásában tartanak minket. A végső felszabadulást úgy nyerhetjük el, ha lemondunk a ragaszkodásról és gyakoroljuk az együttérzést, megszabadulunk a karmikus kötésektől.
A buddhizmus szerint a nagy tanítók – mint a Dalai Láma –, miután elérték ezt a felszabadulást, önként döntenek úgy, hogy mégis visszaszületnek a földre, hogy bölcsességükkel támogassák azokat, akik még az utat járják.
A történelem azonban nehéz kihívás elé állította a jelenlegi Dalai Lámát, Tendzin Gyacót. Kína 1950-ben megszállta Tibetet, a vallási vezető pedig száműzetésbe kényszerült – azóta is az indiai Dharamszalában él. A kínaiak a vallást is totális kontroll alá vetnék (már csak azért is, mert a tibetiek a Dalai Lámát ismerik el uralkodójukként), és az évtizedek során kitaláltak erre egy hatékony módszert: a jelentősebb vallási vezetők halála után a párt felügyelete mellett kiválasztanak egy-egy kisgyereket, bejelentik, hogy ő az előző vezető reinkarnációja, majd teletömik a fejét kínai propagandával, a maguk oldalára állítva ezzel az általa vezetett közösséget.
Erre a legjobb példa a Karmapa esete: miután a 16. Karmapa, Rangdzsung Rigpe Dordzse 1981-ben elhunyt, két kisgyerek is előkerült – a vallási közösségek egy része az egyiket, egy része a másikat fogadta el utódjának, míg egymásra ujjal mutogattak, és a másik oldal Karmapáját kínai kémnek nevezték. A két Karmapa 2023-ban kötött szövetséget egymással, ezzel nagyjából helyreállítva az évtizedekig megrepedezett bizalmat.
De egy másik vallási vezető, a Panchen Láma sorsába is beavatkozott Peking: miután az előző Panchen Láma meghalt 1995-ben, és megtalálták az utódját, a kisfiú hamarosan eltűnt – a tibetiek úgy tartják, hogy Kína rabolta el és tartja fogva azóta is.
A 14. Dalai Láma 2007-ben Olaszországban (Fotó: Luca Galuzzi)
Pontosan ettől tart a Dalai Láma is: hogy Kína egy állami felügyelet alatt kiválasztott és felnevelt utóddal töri meg – vagy legalábbis bomlasztja – a tibeti buddhista közösséget. Tendzin Gyaco emiatt egy időben nyilvánosan pedzegette annak a lehetőségét, hogy jelenlegi élete az utolsó, és halála után nem tér vissza a földi létbe. Ha ezt a szándékát halála előtt hivatalosan kinyilatkoztatná, azzal hiteltelenítene minden őt követő jelöltet – ugyanakkor magára is hagyná a népét akkor, amikor annak a legnagyobb szüksége lenne az útmutatásra.
A kérdés múlt héten eldőlt: kilencvenedik születésnapján a Dalai Láma bejelentette: vissza fog térni a földi létbe. Következő inkarnációja felkutatására létrehozott egy alapítványt, és előre intett, hogy csakis az általuk elfogadott jelöltet szabad a következő Dalai Lámának elismerni.
A kínai kormány már jelezte is: a törvény szerint csakis ők választhatják ki a Dalai Lámát – a kommunisták ugyanis bő tíz évvel ezelőtt törvényt hoztak arról, hogy a szerzeteseknek haláluk előtt engedélyeztetési eljárás keretében kell az államtól jóváhagyást kérniük az újjászületésre, ellenkező esetben a reinkarnácójuk illegálisnak minősül.
Biztosak lehetünk abban, hogy a kínai kormány megpróbál majd egy ellen-Dalai Lámát állítani, amikor eljön az ideje – nagy kérdés, hogy vajon Tibet, ahol Kína kontrollal rendelkezik az információ fölött, mennyire befolyásolható, és hogy a szélesebb világ hogyan reagál majd a kialakuló konfliktusra. Mindenesetre a Dalai Láma azt ígérte, halála előtt pontos írásos instrukciókat hagy majd az alapítványra arról, pontosan hol keressék őt a következő életében.
