A kérdést a Jobbik nyújtotta be még márciusban a Nemzeti Választási Bizottságnak, amelyben a következő kérdésben kérték kezdeményezték kiírását:
Egyetért-e Ön azzal, hogy december huszonnegyedike munkaszüneti nap legyen?
A december 24-ét munkaszüneti nappá nyilvánító népszavazási kérdés hitelesítése ellen két beadvány is érkezett. A kérelmezők szerint a kérdés egyrészt burkolt módon az alaptörvény módosítására irányulna, másrészt közvetlen és jelentős hatással lenne az állami költségvetésre – ezek pedig a jelenlegi szabályozás szerint kizárnák a népszavazás lehetőségét. Emellett az is felmerült, hogy a kérdés nem elég világos: nem derül ki pontosan, mit is jelentene a gyakorlatban december 24. munkaszüneti nappá nyilvánítása.
Illusztráció: picjumbo.com
A Kúria azonban egyik kifogással sem értett egyet. Álláspontjuk szerint a kérdés nem ütközik az alaptörvénybe, mivel nem kényszerítené ki annak módosítását, és nem keletkeztetne olyan jogi ellentmondást sem, ami a jogállamiság elvét sértené. A gazdasági következményeket – például a kieső GDP-t vagy a munkáltatókra háruló terheket – a bíróság nem tekintette olyan súlyúnak és közvetlennek, hogy emiatt a költségvetési tilalom fennállna. Az érintettség megállapításakor ráadásul a Kúria arra is utalt: a kérdés olyan alapjogi összefüggéseket érint, amelyek önmagukban is megalapozzák a beadványozók perindítási jogát.
Ami az egyértelműséget illeti, a Kúria úgy látta, a kérdés világos, köznyelvben is értelmezhető kifejezéseket használ, és az átlagos választópolgár számára is eldönthető, mit jelentene a december 24-i munkaszünet. Az sem probléma, hogy a kérdés nem tér ki részletesen a jogalkotási háttérre vagy a gazdasági hatásokra – a jog szerint a választóknak nem kell jogászként mérlegelniük, csak érteniük kell, mire mondanak igent vagy nemet. A Kúria így végül helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság döntését, amely hitelesítette a kérdést, és ezzel megnyílt az út az aláírásgyűjtés előtt.
A Kúria döntése után a kezdeményezők megkezdhetik az aláírásgyűjtést – ehhez 120 nap áll rendelkezésükre. Ahhoz, hogy a kérdésből ténylegesen országos népszavazás legyen, legalább 200 ezer érvényes aláírást kell összegyűjteniük. Ha ez sikerül, és az aláírásokat az illetékes hatóság hitelesíti, az Országgyűlésnek kötelező lesz kiírnia a népszavazást. A választásokat felügyelő szervek ezután meghatározzák a szavazás időpontját, és ha az érvényes és eredményes lesz – vagyis elegen elmennek szavazni, és az igenek kerülnek többségbe –, az Országgyűlésnek törvényt kell alkotnia a kérdésben. A népszavazás tehát nem pusztán véleménynyilvánítás: ha sikeres, kötelező erejű döntést jelent a parlament számára.
