Sorozatunkban a veszprémi polgármesterjelölteket mutatjuk be. Ezen a héten városunk gazdaságával kapcsolatos kérdéseinket tettük fel Molnár Ernőnek, Hartmann Ferencnek és Porga Gyulának.
Hartmann Ferenc, az MSZP polgármesterjelöltje
– Mely sarokpontokra épül az ön gazdasági stratégiája?
– Veszprémnek van egy önállóan létező, működő, prosperáló gazdasága, amelyre az önkormányzatnak kis mértékben van csak ráhatása. Persze nagyon fontos, hogy tudja segíteni – elsősorban európai uniós vagy kormányzati források révén – a foglalkozásbővítést, munkahelyteremtést. Az elmúlt időszakban mind a regionális fejlesztési tanács – amelynek tagja is voltam –, mind pedig a kormányzat jelentős forrásokkal támogatta ezeket a munkahelyteremtő, foglalkoztatást bővítő, munkahelymegőrző kezdeményezéseket. Ezen túlmenően az önkormányzat az adókivetés mértékével tudja befolyásolni valamelyest a gazdaságot. Ebben szűk a mozgástere, hiszen – függetlenül a kormányzati ciklusoktól –rákényszerül arra, hogy a saját feladatai ellátásának finanszírozása érdekében a lehető legmagasabb iparűzési és a magashoz közeli építményadót vessen ki. Veszprém egyébként az adóerőképességi mutatóban mindig is a megyei jogú városok élmezőnyébe tartozott – azaz jelentős helyi adó folyik be a város költségvetésébe. Ezzel elő lehet segíteni a város fejlődését minden egyes szférában, legyen szó gazdaságról, kultúráról, turizmusról, oktatásról. Ez azért is fontos, mert a központi költségvetés meglehetősen alulfinanszírozza az oktatást (alig 50% fölött), így egy ilyen nagy hírű oktatási centrum esetében a városnak ki kell pótolnia a támogatási hiányt.
Azt gondolom, hogy Veszprém gazdasága rendben van, hiszen a munkanélküliségi mutatónk tartósan alatta marad az országos átlagnak. Több kimutatás szerint nagy a magasan kvalifikált, jól képzett, több nyelvet beszélő munkaerő aránya, ez pedig azt eredményezi, hogy az idetelepült vállalkozások az elmúlt időszakban nem szűntek meg, nem költöztek máshova, és ez stabilitást jelent a város életében.
A gazdasági társaságok összevonása…
– Örömömre szolgál, hogy a jelenlegi városvezetés a kezdeti, határozott tiltakozása ellenére megvalósította az önkormányzati gazdasági társaságok összevonását. Ám az egységesülés úgy zajlott le, hogy a nagy cég – a Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. – üzletágai nem áttekinthetők. Ez ébreszthet olyan gondolatokat, hogy a különböző ágazatok között pénzügyi átcsoportosítások történhetnek. A közüzemi zrt.-nek pedig már adóssága is van. Szükségesnek tartom a gazdasági társaság átvilágítását és átalakítását, hiszen hitelesen kell elfogadtatni a veszprémiekkel, hogy mi, miért, mennyibe kerül. Emellett vannak még olyan önkormányzati tulajdonú cégek, amelyek nem tartoznak a nagy városi társasághoz, például a Veszprém Televízió és Lapkiadó Vállalat. Ezt azért hangsúlyozom, mert az önkormányzat évente 25 millió forint körüli összeget fordít arra, hogy a Veszprémi 7 Napon keresztül tájékoztassa a választópolgárokat. Ezt az összeget itt lehetne tartani az önkormányzati tulajdonú cégnél.
– Adósságállomány?
– Veszprém város költségvetése 30 milliárd 700 millió forint, de tudni kell, hogy ebben a teljes főösszegben benne van két nagy európai uniós fejlesztési forrás: a Veszprém és térsége szennyvízkezelési program és a hulladékkezelési projekt. Ha a teljes összegből levonjuk a két tételt, akkor mintegy 20,5 milliárd forint a város tiszta költségvetése, és az a nagy probléma, hogy ennek mintegy 40 %-a – 8,464 milliárd forint – adósságszolgálat. Meglátásom szerint nem magával a hitellel van a gond, hiszen ha jól vesszük és használjuk fel, segíthet a város- és gazdaságfejlesztésben, de a 8,4 milliárdos hitelből 3 milliárd már működésre fordítódik a veszprémi önkormányzat esetében. Ugyan nem kritikus ez a helyzet, de mindenképpen kezelésére, és az adósság jelentős csökkentésére van szükség. Vannak elképzeléseim, hogy ez miként oldható meg, de csak teljes körű önkormányzati konszenzus alapján, jelentős átvilágítást követően szabad nekiállni az adósság lefaragásának. Megjegyzem, amikor a jelenlegi városvezetés átvette Veszprém irányítását, az adósságállomány 2 milliárd forint volt, és nem tartalmazott tartós működési hitelt.
– Az ön számára mit jelent a vállalkozásbarát önkormányzat?
– Egy példával szeretném illusztrálni. 2000-ben a város értékesítette a déli intézményi területet, ahova jelentős számú, elsősorban környezetbarát ipar települt be. A vállalkozásokat segítettük azzal, hogy olyan területet biztosítottunk számukra, amely alkalmas volt a megtelepülésre, valamint azzal, hogy kormányzati és régiós kapcsolataink révén jelentős támogatást lobbiztunk ki. Mivel az európai uniós jogharmonizáció nem teszi lehetővé, hogy kedvezményeket adjunk helyi vállalkozásoknak, így az önkormányzat csak különböző áttételes módon tudja segíteni az idetelepülést. Például felhívja a város adottságaira, a helyi, magasan kvalifikált munkaerőre a figyelmet, alapoz az egyetemre, amely preferálja a cégekkel összekapcsolódó kutatás-fejlesztést. Veszprém régióban betöltött szerepe is fontos szempont lehet a vállalkozásbarát önkormányzati gondolatkörben, hiszen Veszprém egyedüli nem régióközpontként társfejlesztési pólus, és nemzetközi universitas-szal rendelkezik. Vagyis a veszprémi környezet vállalkozásbarát.
– Mit tehet az önkormányzat a fiatalok helyben maradásáért?
– A Pannon Egyetemen nem csak veszprémiek tanulnak, lényegesen nagyobb számú hallgató jár ide, mint amennyinek egy 60 000-es megyei jogú város állást tudna biztosítani. Magyarul képtelenség egy ekkora várostól elvárni, hogy itt maradjanak azok a hallgatók, akik nálunk diplomát szereznek. A nagyvilág kinyílt mindenki számára, a tehetségesebb fiatalok nagyobb távlatokban gondolkodva mennek el a városból – és ezt nem tartom hibának. Viszont fontos, hogy támogassuk, biztassuk ösztöndíj-lehetőségekkel azokat a veszprémi fiatalokat, akik a Veszprémi Egyetemre járnak, és segíteni kell őket, ha itt kívánnak letelepülni. Az önkormányzatnak van lakhatási támogatási rendszere, amely működik, de természetesen a kor követelményeihez kell alakítani.
– Veszprém szerepe a régióban, a megyében?
– Veszprém az előző önkormányzati ciklusban társfejlesztési pólusa lett Székesfehérvárnak, és egyedüli nem regionális központként él ezzel a pozícióval. Ez köszönhető a város adottságainak, s még inkább annak, hogy a városban működik az immár tényleg univesitas-szá vált Pannon Egyetem. Székesfehérváron nincsen ilyen felsőoktatási intézmény. Ilyen értelemben együttműködésre „kényszerítjük” Székesfehérvárt, amely jóval nagyobb ipari háttérrel, gazdasági potenciállal bír, mint Veszprém, ám Veszprém valódi tudásközpont. Ez az együttműködés hasznos lehet mindkét városnak és a régiónak is. Számos kezdeményezés történt a két település között annak érdekében, hogy ezt a potenciált a lehető legjobban kihasználjuk, de ezek a próbálkozások végső sikerre még nem vezettek. Folytatni kell a tervek megvalósítását, legyen szó akár tudományos technológiai parkok létrehozásáról, akár a Pannon Egyetemen való képzés jelenlegi gazdasági igényekhez történő igazításáról. Egyébként Veszprém nem csak Székesfehérvárral van ilyen értelemben összekötve, hiszen egy jelentős ipari tengely mentén található, amely magában foglalja Ajkát, Várpalotát.
A repülőtér…
A szereperősítés fontos eleme lenne a szentkirályszabadjai repülőtér fejlesztése, hiszen a reptér ipari, logisztikai, kereskedelmi, közlekedési központ is lehetne. Vannak elképzelések egy tudományos technológiai park megvalósítására, de az igazi áttörés még várat magára. Ennek oka egyrészt az, hogy a jelenlegi önkormányzat nem segítette eléggé a repülőtér tulajdonosait. Igaz az is, hogy a befektetőt nagyban hátráltatta az időközben bekövetkezett pénzügyi gazdasági válság, valamint nem kellő körültekintéssel és óvatossággal járt el a repülőtér létesítése kapcsán a környezetvédelmi aggályok megválaszolása tekintetében. Az önkormányzatnak együtt kell működnie a befektetővel – figyelembe véve a környezetvédelmi problémákat –, hiszen igen jelentős potenciált képviselne a térségben egy valóban működő repülőtér – ipari, kereskedelmi komplexummal.
