Sokan a NASA 1989-es híres kísérletére hivatkoznak, amelyben kutatók kimutatták, hogy bizonyos növények – például a vitorlavirág vagy a borostyán – képesek eltávolítani illékony szerves vegyületeket a levegőből. Bár ez a kutatás laboratóriumi körülmények között zajlott, és a valódi otthoni hatás elenyésző a rendszeres szellőztetéshez képest, mégis hozzájárult ahhoz, hogy a szobanövények a tiszta levegő ígéretével kerüljenek a köztudatba. A legújabb vizsgálatok, köztük egy 2019-es összefoglaló tanulmány is hangsúlyozza, hogy a növények légszűrő képessége lakásokban inkább szimbolikus, mint valóságos – azonban más módokon igenis érdemben befolyásolják életminőségünket.
A pszichológiai és fiziológiai előnyök ugyanis kézzelfoghatóak. Japán kutatók a Journal of Physiological Anthropologylapban kimutatták, hogy már néhány perces növénygondozás is mérhetően csökkenti a vérnyomást és a stresszhormonok szintjét, miközben javítja a koncentrációt. Irodai kísérletekben azt is tapasztalták, hogy a zöld növényekkel körülvett dolgozók jobban teljesítenek figyelmet igénylő feladatokban, mint azok, akik steril környezetben ülnek.
A magyarázat a biophilia-elméletben rejlik: az ember ösztönösen vonzódik a természethez, és a növények közelsége nyugalmat, biztonságot sugároz.
Ez magyarázza azt is, hogy miért hat otthonosabbnak és inspirálóbbnak egy zölddel teli tér, és miért tapasztalunk több kedvességet, ha zöld növényekkel körülvett közegben töltjük a napot.
Kevésbé ismert, de szintén tudományosan igazolt hatásuk a mikroklímára vonatkozik. A növények ugyanis a párologtatás révén képesek növelni a levegő páratartalmát, ami különösen fűtési szezonban jelent előnyt. Egyetlen közepes méretű szobanövény akár fél deciliter vizet is juttathat a levegőbe naponta, és ha több példányt tartunk együtt, ez hosszabb távon érezhetően javítja a beltéri klímát. A 40–60%-os ideális páratartalom ugyanis nemcsak komfortérzetet biztosít, hanem csökkenti a nyálkahártyák kiszáradását és mérsékli a vírusfertőzések terjedésének esélyét is.
Nem minden növény egyformán alkalmas minden otthonba, így érdemes tudatosan választani.
A kezdők számára a szobai futóka, az anyósnyelv vagy a zöldike ajánlott, hiszen rendkívül ellenállóak és kevés gondozást igényelnek.
A száraz levegőjű lakásokban a páfrányok, fikuszok és vitorlavirágok segíthetnek a párásításban, míg a látványos monstera vagy a könnyezőpálma dekoratív központi elemmé válhat. Fontos azonban megjegyezni, hogy bizonyos növények – például a diffenbachia vagy a filodendron – mérgezőek lehetnek háziállatok és kisgyermekek számára, ezért körültekintő választás szükséges.
Összességében a szobanövények nem csodaszerek, nem képesek átalakítani a levegő minőségét úgy, ahogy a közbeszéd gyakran sugallja, de tudományosan igazoltan javítják a közérzetet, csökkentik a stresszt, növelik a páratartalmat, és hozzájárulnak a nyugodtabb, otthonosabb élettér kialakításához. Egy zöld növényekkel teli szoba így amellett, hogy szép valódi életmódbeli befektetés is a testi-lelki jóllétbe.
