A rendezvényen jelen voltak a város és a vármegye közéleti és katonai vezetői, köztük Porga Gyula, Veszprém polgármestere, valamint a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal képviselői. Az ünnepségen tiszteletüket tették a társfegyveres szervek, a tábori lelkészi szolgálat, civil szervezetek és nyugállományú katonai klubok képviselői is.
A csapatzászló ünnepélyes bevonulása után a Himnusz hangja töltötte be a színháztermet, majd az ünneplők felidézték, hogy augusztus 20. a magyarság legősibb nemzeti ünnepe, amely egyszerre államalapításunk, első szent királyunk, Szent István emléke, valamint az új kenyér ünnepe. A kenyér szimbolikája különösen hangsúlyosan jelent meg az ünnepségen: benne a teremtő erő, a gondviselés, a munkás kezek áldozata és a közösség összetartozása ölt testet.
Az ünnepi beszédet Kiss Péter alezredes, a központ kiképzési főnökségének vezetője mondta el, aki rámutatott:
„Szent István király öröksége ma is arra tanít bennünket, hogy a haza védelme nem csupán múltbéli dicsőség, hanem jelenkori felelősség és jövőformáló tett. Az önök munkája, a légtér védelme, a modern kor végvári vitézeinek küldetése.”
Az alezredes felidézte, hogy államalapítónk a keresztény hit felvételével, a nyugati jogrend és államszervezet kiépítésével, valamint a katonai rend megszilárdításával biztosította, hogy a magyarság fennmaradhasson Európa szívében. – „A biztonság nem adottság, hanem feladat” – emelte ki, hozzátéve, hogy a mai honvédség katonái ezeréves örökséget visznek tovább, amikor a magyar égbolt biztonságáról gondoskodnak.
A történelmi visszatekintést követően Szabó György alezredes, tábori lelkész mondott áldást az új kenyérre. Szavai szerint a kenyér egyszerre jelképe a mindennapi életnek és a hitnek: benne ott van a föld termékenysége, a gazdák munkája, a nap melege és az eső áldása, de mindenekelőtt Isten gondviselése.
„Amikor az új kenyeret megszegjük, emlékezzünk arra is, hogy Krisztusban az örök élet ajándékát kaptuk” – hangsúlyozta, majd imádságban kérte, hogy minden magyar család asztalára jusson belőle.
Az ünnepi állománygyűlés végén elhangzott a Szózat, majd a csapatzászlót ünnepélyesen elhelyezték. Az eseményt a Légierő Zenekar Veszprém műsora zárta, amely méltó zenei keretet adott a rendezvényhez.
Az Agórában tartott megemlékezés egyszerre szólt a múltról, a jelenről és a jövőről: a magyar állam ezeréves fennmaradásáról, a katonai hivatás mindennapi felelősségéről, valamint a nemzeti összetartozás erejéről. Az államalapítás ünnepe – ahogy az ünnepi beszédekben többször is elhangzott – amellett, hogy egy történelmi dátum évfordulója, az identitásunk, hitünk és hazaszeretetünk élő jelképe.
