Városunk három polgármesterjelöltjét: Molnár Ernőt, Hartmann Ferencet és Porga Gyulát kérdezzük az elkövetkező hetekben gazdaságról, oktatásról, városirányításról és kultúráról. A héten az oktatással kapcsolatos elképzeléseiket olvashatják.
Molnár Ernő, a Lokálpatrióták polgármesterjelöltje
– Iskolavárosnak tartja Veszprémet?
– Minden veszprémi iskolavárosnak tartja a megyeszékhelyet, az a kérdés, hogy ez a helyieknek mennyibe kerül. A működéséhez minden iskola részben állami támogatást kap, a hiányzó pénzösszeget pedig az önkormányzatok biztosítják. A mi esetünkben egy általános iskolás éves költsége 551 ezer forint. Erre az állami büdzsé 221 ezer forintot szán, tehát az önkormányzat ehhez tesz hozzá 338 ezer forintot. 4123 általános iskolás jár Veszprémbe, 15 százalékuk vidéki. A középiskoláinkban ez a létszám 4675 fő, gyermekenként az állami támogatás évente 294 ezer, a helyi hozzájárulás 381 ezer forint, azonban itt több mint 50% a városon kívülről érkezők aránya. Ez következik a megyei jogú város szerepkörből. A számokat összeszorozva megkapjuk, hogy évente összesen több mint egymilliárd forintot fizetnek a veszprémi polgárok a nem veszprémiek oktatására. Az a település, amely a saját adóbevételéből ennyi pénzt tud költeni az oktatásra, elmondhatja magáról, hogy iskolaváros. A nem veszprémi gyerekeket nem kiszorítani kell a veszprémi oktatási intézményekből, hanem szerződést kötni a többi települési önkormányzattal a bejárók finanszírozásáról.
– Milyen irányban kell elmozdulnia egy iskolavárosnak, milyen kihívások előtt áll az oktatás?
– A pozitívabb eredmények érdekében többet is adhatna a város, azonban Veszprém hitelállománya jelenleg 8,4 milliárd forint – ám a nálunk folyó oktatás színvonala így is magasabb a környező kisvárosokéhoz képest. A színvonal megtartására még képesek vagyunk, de fejlődésre csak nagyon megfontolt módon látok esélyt. A politikusok gyakran emlegetik, milyen irányba kell elmozdulni az oktatásnak, de ezt az irányt a rendelkezésre álló pénz szabja meg. A tanintézményekbe beiratkozók száma évről évre csökken. Az intézkedéseket azonban csak úgy szabad megtenni, hogy sem a gyerekek, sem a szülők, sem az oktatásban dolgozók ne kerüljenek lehetetlen helyzetbe. Érdekességként említeném meg, hogy a Dohnányi szakközépiskolába 81 gyermek jár, itt egy diák éves költsége 2 millió 25 ezer forint, ehhez több mint másfélmillió millió forintot a városi költségvetés biztosít (ez egy középiskolásra szánt összeg közel négyszerese). El kell dönteni, hogy lehet-e olcsóbb megoldást találni.
– Jelentős összeget tesz ki a költségvetésben az iskolák finanszírozása. A tervezett kormányzati, központi finanszírozás mit jelenthet Veszprém életében?
– A központi kassza valószínűleg üres, mindenki hitelből él, a választások előtt azonban valamit ígérni kell, hiszen a pedagógustársadalom 90%-a elmegy szavazni. A kormány megemlítette, hogy a jövőben a pedagógusok bérét nem az önkormányzatoknak kell fizetniük, hanem az állami kasszából utalnák. Ennek mi nagyon örülnénk, mert az így megtakarított pénzt rengeteg területen tudnánk hasznosítani. Az azonban még nem világos, hogy az állam honnan szerez ehhez forrást, de ez az ő gondja. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy a jelenlegi oktatási (anyagi) színvonal tartható lesz Veszprémben. Szerintem a szülők – akik mindent megtesznek a gyerekeikért – partnerek lesznek a színvonal megőrzését célzó ésszerű javaslatok esetében.
– Milyen jelentőséggel bír a TISZK? Milyen feladatai vannak, mit vár el a város?
– A TISZK több városi és megyei fenntartású szakképző intézmény egységes csoportját jelenti, ennek köszönhetően külön állami hozzájárulást szerezhetnek a szakmai képzés feltételeinek, színvonalának növelése érdekében. A TISZK-en belül azonban történt egy malőr, aminek következményeként leváltották az igazgatóságot. Az új igazgatóság feladatul kapta a szervezet rentábilis gazdálkodásának megteremtését. Érdekes lehet majd a TISZK által a Kossuth utcán üzemeltetett tanbolt bérleti díjának vizsgálata! Maga a TISZK elképzelés jó, plusz pénzt hoz be a szakoktatás rendszerébe, így a piac által keresett szakmák képzése hatékonyabb lesz. Ha már ennyi pénzt költ rá az állam, elvárhatjuk, hogy a funkciójának megfelelően működjön a TISZK.
– Veszprém tudásközpont a régióban. Hogyan lehet megőrizni és fejleszteni?
– Nagyon jól hangzik ez a tudásközpont elgondolás, ez igaz is a Pannon Egyetem túlnyomó részére. De hogyan válhat azzá egy intézmény, ha a végzős hallgatók egy részének nincs munkalehetőség kis hazánkban. Akkor van értelme a tudás megszerzésének, ha azt hasznosítani is lehet. Törekedni kell arra, hogy csak olyan képzés folyjon az egyetemen, amit fel tud venni az ország gazdasága, ipara. A város és a Pannon Egyetem között példamutatóan jó a kapcsolat. Az új városi fejlesztési terv kidolgozásában az eddigi gyakorlatnál jóval nagyobb hatékonysággal szükséges az egyetemi szakemberek bevonása!
