A fesztivál története 1988-ig nyúlik vissza, amikor az akkor még Romantikus Kóruszenei Találkozóként induló rendezvényt Kollár Kálmán, a VLFK legendás karnagya, hegedűtanár és karizmatikus zenei vezető álmodta meg. Célja az volt, hogy a 19. századi kóruszene ne csupán a zenetörténet könyvlapjain éljen tovább, de a kórusok mindennapi gyakorlatában és a közönség élményeiben is hangsúlyos helyet kapjon. Az első alkalommal főként a környékbeli együttesek léptek színpadra, később azonban a találkozó fokozatosan nemzetközi rangú fesztivállá nőtte ki magát.
Dr. Sugár Péter kóruselnök
A rendezvény útja nem volt zökkenőmentes. 2005-ben Kollár Kálmán még versennyé szerette volna alakítani a fesztivált, ám ez az álom életében már nem teljesülhetett, sőt, a fesztivál hosszú évekre elnémult. 2016-ban Kővári Péter karnagy élesztette újjá a hagyományt, különleges műsorral és ősbemutatóval, ám újabb karnagyváltások és a pandémia ismét szünetre kényszerítették a rendezvényt. 2023-ban aztán két fiatal, elhivatott karnagy, Lukács Elek és Varga Áron – utóbbi jelenleg is a VLFK szakmai vezetője – visszahozta a fesztivált Veszprém kulturális térképére.
Az idei, sorrendben 13. fesztiválon hat kórus mutatkozik be: három veszprémi és régiós együttes, valamint három meghívott vendégkórus Olaszországból, Szlovéniából és Sopronból. A program a hagyományokhoz híven három nagy hangversenyt kínál a Pannon Egyetem aulájában, péntek, szombat és vasárnap este, ahol a közönség a kórusok önálló műsorát élvezheti, valamint a szombat esti koncert végén közönségszavazással választhatja ki, mely vendégegyüttes tér vissza automatikusan a következő fesztiválra. Vasárnap délután két közös mű is felcsendül, amelyet a több mint kétszáz fős egyesített kórus ad elő, méltó lezárásaként a háromnapos koncertsorozatnak.
Varga Áron karnagy
A fesztivál azonban nem csupán a nagy koncertekről szól.
Október 4-étől kilenc napon át kísérőprogramok gazdagítják az eseményt: flashmobok várják a közönséget a belvárosi Kossuth utcán, szabadtéri mini-koncertek színesítik a város életét, idegenvezetés és spontán éneklések hozzák közelebb a romantikus kórusmuzsikát a járókelőkhöz.
Varga Áron, a Liszt Ferenc Kórustársaság művészeti vezetője hangsúlyozta:
„Számunkra sokkal fontosabb az együtténeklés örömének megélése, mint a versengés. Ezért a fesztivál nem kórusverseny, hanem egy olyan közös ünnep, ahol a résztvevők és a közönség egyaránt a zene közösségteremtő erejét élhetik át.”
Különleges élményt ígér az is, hogy vasárnap délelőtt öt kórus szolgál majd a város különböző templomaiban a liturgiák részeként, így a fesztivál szervesen kapcsolódik Veszprém egyházi közösségeihez is.
Sótonyi Mónika alpolgármester
A szervezők fontosnak tartják, hogy a fesztivál ne csupán a koncertélményt adja át, emellett közösséget is építsen: ezért kerül sor péntek este karnagyi kerekasztal-beszélgetésre, szombaton pedig élőzenés táncházra a Pannon Egyetem jóvoltából. A fesztivál védnöke Navracsics Tibor, aki köszöntőjével is támogatja az eseményt, míg a város részéről Sótonyi Mónika alpolgármester asszony hangsúlyozta: a Nemzetközi Romantikus Kórusfesztivál a város zenei életének kiemelkedő értéke, amely méltó folytatása Veszprém kulturális hagyományainak.
A rendezvény szellemiségét jól összefoglalta Sótonyi Mónika, aki szerint a fesztivál egyszerre ápolja a múlt értékeit és mutat irányt a jövőnek, hiszen külön figyelmet fordít az utánpótlás-nevelésre, a fiatal generáció bevonására. A Búzavirág Gyermekkar nyári flashmobjai vagy a közönséghez közel hozott, spontán előadások mind azt a célt szolgálják, hogy a romantikus kóruszene ne csupán a koncerttermekben éljen, hanem a város mindennapjainak is része legyen.
A Nemzetközi Romantikus Kórusfesztivál idén is bebizonyítja: Veszprém nem véletlenül viseli az UNESCO „A zene városa” címet. A város múltja, kulturális gazdagsága és elkötelezett művészeti közösségei teszik lehetővé, hogy olyan rendezvények valósuljanak meg, amelyek nemcsak a helyieknek, hanem a nemzetközi közönségnek is felejthetetlen élményt kínálnak. Október 10–12. között ismét a kóruszene romantikus hangjai töltik be a veszprémi tereket, templomokat és koncerttermeket – Kollár Kálmán öröksége, a közösség ereje és a zene összekötő hatalma jegyében.
