A ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért legújabb zeneipari jelentése a generatív mesterséges intelligencia gazdasági hatásait vizsgálta. A szervezet szerint az új technológia fejlődésével egy olyan piaci szegmens alakult ki, amelyben a mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatok jelentős mennyiségű zenei tartalmat használnak fel modelljeik betanításához.
A probléma egyik kulcskérdése, hogy ezek a tartalmak sok esetben a dalszerzők, előadók és hangfelvétel-kiadók előzetes engedélye nélkül kerültek a rendszerekbe. Eközben az AI-alapú zenekészítő szolgáltatások egyre nagyobb üzleti értéket képviselnek.
Évente milliárdok tűnhetnek el
A ProArt becslése szerint a generatív mesterséges intelligencia 2028-ban a magyar zenei jogdíjbevételek mintegy 19 százalékát veszélyeztetheti. Az adott évben ez 5,8–6 milliárd forintos bevételkiesést jelenthet az Artisjus, az Előadóművészi Jogvédő Iroda és a Mahasz adatai alapján.
A 2025 és 2028 közötti időszak teljes vesztesége pedig megközelítheti a 12 milliárd forintot.
A jelentés szerint különösen kitett terület lehet a háttérzene, a produkciós zene és a streamingpiac. A tanulmány egy új jelenségre, az úgynevezett „value gapre”, vagyis értékhézagra is felhívja a figyelmet.
Ez arra utal, hogy miközben az AI-technológiát fejlesztő cégek jelentős bevételekre és akár több milliárd dolláros értékelésekre tesznek szert, a zenészek és a zenei kiadók ebből a növekedésből alig részesülnek. Pedig az AI-modellek tanításához felhasznált zenei alkotások jelentős része éppen az ő munkájukból származik.
Több százmilliárdos értéket állít elő a magyar zeneipar
A ProArt szerint a magyar zenészek tevékenysége évente több mint 282 milliárd forint hozzáadott értéket teremt a gazdaságban, ami a GDP mintegy 0,3 százalékának felel meg.
A szervezet úgy látja, hogy a mesterséges intelligencia megfelelő szabályozás nélkül ezt a gazdasági teljesítményt is jelentősen visszavetheti.
Az elemzést a Whitereport készítette hazai és nemzetközi piaci adatok alapján. A kutatás során többek között az Artisjus, az EJI és a Mahasz adatait vették figyelembe, emellett tizenhat iparági szakértővel készült mélyinterjú is bekerült a vizsgálatba. Nemzetközi kutatások alapján világszerte 23–30 százalék közötti bevételkiesést valószínűsítenek 2028-ig.
Szabályozást sürget a ProArt
A szervezet szerint több ponton is sürgős beavatkozásra lenne szükség. A ProArt egyik legfontosabb javaslata, hogy az AI-modellek betanításához a jogtulajdonosok előzetes hozzájárulása legyen szükséges.
Emellett azt is fontosnak tartják, hogy az alkotók részesedjenek a mesterséges intelligencia által létrehozott gazdasági értékből, és átlátható legyen, milyen művek felhasználásával tanították be az egyes modelleket.
A streamingplatformokon szintén egyértelműen jelezni kellene, ha egy zenei tartalom mesterséges intelligencia segítségével készült.
Ezen a téren már vannak kezdeményezések: a Deezer és a Spotify is tett lépéseket az AI által létrehozott zenék felismerése és megjelölése érdekében. A ProArt szerint azonban az átfogó és egységes szabályozás továbbra is hiányzik.
A szervezet szerint a következő évek egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a technológiai fejlődésből a zenei alkotók is megfelelően részesedjenek, vagy a mesterséges intelligencia által létrehozott új piacok elsősorban a technológiai vállalatok bevételeit növelik.
