Városunk három polgármesterjelöltjét: Molnár Ernőt, Hartmann Ferencet és Porga Gyulát kérdezzük az elkövetkező hetekben gazdaságról, oktatásról, városirányításról és kultúráról. A héten az oktatással kapcsolatos elképzeléseiket olvashatják.
Porga Gyula, a Fidesz polgármesterjelöltje
– Iskolavárosnak tartja Veszprémet?
– Természetesen igen, az iskolák számát és az oktatás minőségét tekintve egyaránt. Tizenkét óvodánk, kilenc általános iskolánk, öt középiskolánk, két jó hírű gimnáziumunk van, emellett a Katolikus Érsekség is fenntart egy intézményrendszert az óvodától a főiskoláig. Több alapítványi intézmény is működik a városban. A város büszkesége a Pannon Egyetem, amely 7–8000 diákot fogad.
A minőség…
A mennyiségi tényezőnél még fontosabb kérdés a képzés minősége. Úgy gondolom, a veszprémi képzés színvonala – óvodától az egyetemig – az ország élmezőnyébe tartozik, alpolgármesterként már sokszor találkoztam kiemelkedő eredményű veszprémi diákkal. Mindez egyúttal nagy kihívás a városnak, hiszen a minőséget minden gazdasági nehézség ellenére meg kell tartanunk.
– Milyen kihívások előtt áll az oktatás?
– Az a demográfiai hullámvölgy, amely az elmúlt esztendőkben az általános iskolákban érezhető volt, most éri el a középiskolákat. Már idén kisebb a gyermeklétszám a középfokú intézményekben, és erre számíthatunk az elkövetkezendő években is. Ebből egyenesen következik, hogy a meglévő kapacitásokat nem tudjuk száz százalékig működtetni. Tehát a szakma bevonásával konzultációk során kell meghatározni, hogy a csökkenő gyermeklétszámra milyen eszközökkel, milyen új struktúrával tudunk felkészülni. Az óvodáknál ugyanakkor demográfiai hullám jelentkezett, ezért új csoportokat kellett indítanunk, meg kellett emelnünk a csoportlétszámokat. Az evangélikus egyház szeretne óvodát nyitni a városban – ehhez az önkormányzat épületet tud biztosítani –, és ha ez megvalósul, akkor vélhetően orvosolni tudjuk a megemelkedett létszám miatt előállt problémát.
Ráadásul akadnak olyan típusú gondok, amelyekkel korábban talán nem találkoztak a pedagógusok: gyakorlatilag megváltozik a világ, az életritmus, és ez más eszközöket igényel. Azzal pedig, hogy az alternatív iskolát meg kellett szüntetnünk, a magatartászavaros, tanulási nehézséggel küzdő gyerekek a pedagógusok számára újabb kihívásokat jelentenek. Ezt felismerve 2010-től minden általános iskolában dolgozik pszichológus, aki a problémás gyerekeket igyekszik kezelni.
Közösségi hely…
Az önkormányzat jelen pillanatban nem tervez klasszikus „ifjúsági ház” típusú létesítményt, viszont a megépülő Hangvilla (Séd mozi) alagsorában létesül egy – kifejezetten az ifjúsági korosztálynak tervezett – hely, amely ezt a hiányosságot pótolhatja. A klub háromszor nagyobb területet foglal magába, mint a jelenlegi Expresszó, és napközben is tudja fogadni a gyerekeket.
Diákönkormányzat…
Léteznek olyan települések az országban, ahol a városi diákönkormányzat diákpolgármesterét és képviselőtestületi tagjait ugyanúgy választják, mint a nagypolitikában. Az egyhetes kampány valódi pezsgést hoz a városba. A diákönkormányzat pedig nemcsak protokolláris testület, hanem a diákparlament az ifjúságot érintő döntéseket megtárgyalja, és egyeztet a városvezetéssel. Szeretném ezt a rendszert Veszprémben meghonosítani.
– A tervezett kormányzati, központi finanszírozás mit jelenthet Veszprém életében?
– Jelen pillanatban az önkormányzat működési kiadásainak több mint a felét az oktatási intézményekre fordítja a város, és ez nagy teher. A kormány oktatáspolitikája bizakodásra ad okot, de biztos, hogy a jövőben is részt kell vállalnunk a terhekben. Ez azért is fontos, mert mindenképp meg akarjuk őrizni a veszprémi oktatás sokszínűségét és igényességét.
– Milyen jelentőséggel bír a TISZK?
– Korábban a szakképzés rendszere nem tudott megfelelően reagálni a munkaerőpiaci kihívásokra, magas költséggel, alacsony hatásfokkal működött, sok párhuzamos képzéssel. A térségi integrált szakképző központok létrehozásával az volt a fő cél, hogy ezek a kapacitások szűküljenek, és a képzési kínálat is racionalizáltabbá váljon, azaz például 30–40 kilométeres körzetben egy helyen legyen kőműves képzés, ne három iskolában. Veszprémben egyszerűbb helyzetben voltunk, hiszen a szakképző- és szakközépiskoláinkban már korábban megszűntek a párhuzamosságok. Fontos, hogy csak azok az intézmények juthatnak a szakképzési hozzájáruláshoz, amelyek működése megfelel a TISZK elvárásainak. A helyi térségi integrált szakképző központot a város és a Pannon Egyetem közösen hozta létre, és egy nonprofit gazdasági társaság működteti.
Önjáróvá válni…
A TISZK választóvonalhoz ért, hiszen a forrásokat biztosító pályázatok lezárulnak. Tehát itt az idő, hogy kilépjen a felnőttképzési piacra: öt intézmény (a Jendrassik, a Táncsics, a Közgazdasági, a Dohnányi és az Ipari szakközépiskola) humán ereje áll mögötte, korszerűen felszerelt tanműhelyekkel rendelkezik. Emellett a tulajdonostárs Pannon Egyetem – amely a felnőttképzési intézetével vesz részt az együttműködésben – szintén jelentős humán erőforrást biztosít. Tehát a gazdasági társaságnak – ilyen erővel a háta mögött – alkalmasnak kell lennie arra, hogy megjelenjen a felnőttképzési piacon, és ezzel jelentős bevételekhez jusson.
– Tudásközpont?
– Az elmúlt négy évben az egyetemmel jó kapcsolatot sikerült kialakítani, erre bizonyíték például, hogy TISZK-ben közös gazdasági társaságot hoztunk létre. Az egyetem jelentős fejlesztésekre nyert komoly forrásokat, így az ott végzett kutatás-fejlesztési tevékenységgel ki tud lépni a piacra. Emellett a PÓLUS program nagy lehetőség, erősíteni fogja Veszprém tudásközpont szerepét.
Kapcsolódó cikkek:
Molnár Ernő: Az irányt a pénz szabja meg
Hartmann Ferenc: Racionalizálásra van szükség
