Az egész életmódunk mozgásellenes életmóddá vált, ennek minden következményét látni lehet. Ezek között egyre súlyosbodó probléma a gyermekek elhízása. Az oktatási intézményekben, még az egyetemen is hozzá tartozik a testmozgás a tanrendhez, mivel fontos, hogy az óvodákban, iskolákban és otthon legyen idő arra, hogy a gyerek fusson, szaladgáljon és kiránduljon, mert az egész szervezet normál állapotához ez hozzájárul. Természetesen a megfelelő táplálkozásról sem szabadna megfelejtkezni.
Az egész család rohan
- Nagyon gyakori, hogy a gyerekek nem reggeliznek, s teljesen felborult az étkezési rendjük, gyorséttermekben falnak, és a közétkeztetésük sem éppen a legideálisabb. - számol be róla Dr. Szabó Éva, a veszprémi kórház gyermekosztályának osztályvezető főorvosa. – Az egész család rohan reggelente, mindig késésben vannak, mindenki hajszolt. A gyerekek nem élhetnek így. Ennek az életmódnak az egyik legkomolyabb szövődményét egyre gyakrabban látjuk és egyre nagyobb számban, és ez az elhízás.
A veszprémi gyermekosztályra olyan 15-18 éves fiatalok kerülnek be, akik száz vagy százhúsz kilósak. A legmegrázóbb eset talán a három éves és harminc kilós kisgyermek. Az esetek 98 százalékában nincs semmi más baja a gyermeknek, hormonális megbetegedés sem, ami miatt ilyenné kellene, hogy váljon. Az életmód a felelős.
- A súlyosan elhízott gyerekeket mindig kivizsgáljuk, hogy biztosan nem valamilyen betegség okán szedtek-e fel ilyen sok kilót. Ezután a család táplálkozási és mozgási tanácsokat kap. Nem lehet drasztikusan csökkenteni az ételadagot és kemény mozgásformát előírni. Rendszeresen visszajár a szülő a gyerekkel az endokrinológiai rendelés elhízottakkal foglalkozó részlegére, hogy megfigyelhessük és támogassuk őket életmódváltásukban és lelki tanácsadás is folyik itt. A leghatásosabb módszer azonban a megelőzés lenne – meséli a főorvos asszony.
A testalkatért a genetikai is felelős
A genetika is felelős a testalkatunkért, azonban rajtunk múlik csak, hogy a hajlamból mi lesz. Ilyen génekkel is élhet valaki normál súlyú emberként. – Ma már evidens, mit kellene tenni – mondja Szabó Éva. – A probléma az, hogy nem tesszük. Ha valaki egyszer elhízik, az már soha nem lesz normál súlyú ember, még akkor sem, ha lefogy. Csupán lefogyott a volt elhízott, mivel a sejtek emlékeznek a zsírosodásra, így bennük marad a hajlam.
A doktornő a fogyókúrák szélsőségeit sem javasolja, például az éhezést. Ennek hatására ugyanis hiányállapotok lépnek fel a szervezetben, valamit előbb-utóbb mindenki feladja, és többet hízik vissza.
Naponta ötször kell enni
- Legalább ötször vagy hatszor kellene enni egy nap, mindig keveset. Nehéz hozzászokni, ezért gyerekeknél azt ajánljuk, hogy az eddigi adag kétharmadát adják, majd fokozatosan csökkentsék. A napi egyszeri vagy kétszeri étkezés sem megoldás, hiszen a szervezet mechanizmusai a túlélésre vannak beállítva. Ha azt érzékelik, hogy keveset kapnak enni, akkor mindig mindent elraktároznak, azt is, amit nem kellene. Fontos, hogy mindig lassan együnk, ne engedjük a gyereket sem habzsolni. Az ételre adott hormonválaszok ugyanis csak lassan érnek el az idegrendszerünkhöz, így később érzékeljük csak a jóllakottság állapotát – tanácsolja doktor Szabó Éva.