A Pannon Egyetem és az önkormányzat együttműködésében megvalósuló felmérés májusban indult a városvezetők és döntéshozók megkérdezésével. Jelenleg már a lakossági felmérés zajlik, és december elejéig még elérhető és kitölthető a kérdőív. A kutatás témája az egykori belvárosi iparterület fenntartható rehabilitációja, amivel egy nemzetközi projekt, az Interreg Duna Régió – NONA program is foglalkozik. (A projektről sorozatunk 06.12-i és 26-i cikkében részletesen beszámoltunk.) Célja, hogy közös gondolkodásra invitálja a helyi közösségeket – vezetőket és lakosokat –, és e párbeszéd segítségével, az érintettek bevonásával találja meg a város a kérdéses környék tudatos fejlesztésének és városszövetbe való harmonikus beillesztésének az irányát. A szóban forgó városrész magába foglalja a Gyárkertet, a Balaton Plazát, a parkolót, az egykori belvárosi vasútállomás ipari műemlék épületét, az OMV-töltőállomást, a volt SZMT-székházat, a vásárcsarnokot, a buszpályaudvart és a Hársfa óvodát.
Vezetői interjúk
A megkérdezettek között szerepeltek a veszprémi közterületek fenntartásáért, városi ingatlanok üzemeltetéséért és fejlesztéséért felelős cégek képviselői, továbbá városvezetők, képviselők, vezető tisztviselők. Az ő véleményük alapján a fejlesztés egyértelműen túl kell mutasson a Gyárkert jelenlegi területén. Többségük kiemelte az egykori SZTM-székház rehabilitációjának (vagy elbontásának) szükségességét, továbbá a Kossuth utca gyalogos összekötését a Balaton Plázával, hiszen ebbe a tengelybe jelenleg, nem túl szerencsés módon, beékelődik az SZMT-székház és a benzinkút. A gyalogos forgalom mellett a kerékpáros közlekedés megoldását is lényegesnek tartják a megkérdezettek. Fontos kérdés még az autóbusz-pályaudvar fejlesztése vagy áthelyezése a vasútállomás mellé (és az így felszabaduló terület hasznosítása), valamint a vásárcsarnok fejlesztése és esetleges funkcióbővítése. A Gyárkert jövője kapcsán két hangsúlyos vélemény fogalmozódott meg: az egyik megtartaná elsődlegesen koncerthelyszínként, míg a másik főként közparkot alakítana itt ki vegyes funkciókkal és esetleg egy kisebb területű koncerthelyszínnel. A fejlesztendő területtel kapcsolatban egyöntetűen a parkolást és a koncertek zajhatását említették problémaként a válaszadók. A terület jövőbeli funkcióira vonatkozóan már jobban megoszlanak a vélemények: több lehetőség is elhangzott, pl. lakóhely, irodaépület és intézmények, szolgáltatás és kereskedelem, szabadidős létesítmények és park, ill. parkolás. A fejlesztést a legtöbben egy hosszabb távú folyamatnak látják, ami legalább 5, de akár 10 évet is felölelhet, és szorosan összefügghet az anyagi forrással, amely uniós és/vagy hazai pályázatokkal alapozható meg a válaszadók szerint. Az interjúk eredménye alapján egyértelmű, hogy a terület fejlesztési szándéka illeszkedik a város hosszú távú céljaihoz (élhető belváros, fenntarthatóság, lakosság megtartása), továbbá az is, hogy az önkormányzatnak tulajdonosként és szakmai irányítóként is vezető szerepet kell betöltenie a folyamatban. Sokan kiemelték, hogy fontos figyelembe venni a városlakók és a Gyárkert környékén élők érintettségét is az ügyben. A többség szerint mind a tervezés, mind a kivitelezés során kulcsfontosságú szempont kell legyen a fenntarthatóság, a közösségi tervezés és bevonás, az akadálymentesség, az életminőség, a közösségi használat, a pihenőpark, a gyalogos és kerékpáros közlekedés.
Lakossági felmérés
Júniusban kezdődött a lakosság megkérdezése a témában, és eddig közel kétezer fő töltötte ki a kérdőívet, ami már most komoly eredménynek számít, és december elejéig remélhetőleg még többen járulnak hozzá válaszaikkal az élhető belváros fejlődéséhez.
Az eddigi eredmények alapján jelentős többségben veszprémi lakosok (70%) és napi szinten a munka, tanulmányok vagy egyéb miatt Veszprémbe ingázók (15%) töltötték ki a kérdőívet. A legtöbb kitöltő (közel 46%) 34–54 év közötti volt, őket követik a 14–34 év közöttiek (36%), illetve az 55 év felettiek (14%). A válaszadók jelentős többsége ismeri és járt a Gyárkertben, illetve használja a belvárosnak ezt a keleti részét. A legtöbben gyalog (70%) vagy autóval (49%) közelítik meg a Gyárkert és környékét, kisebb részük helyijáratos busszal, kerékpárral, rollerrel vagy egyéb közlekedési eszközzel. A kérdéses terület közpark jellegű fejlesztése során a legtöbben árnyékos és esővédett pihenőhelyeket, továbbá fákat, zöldfelületeket, padokat, piknikasztalokat és székeket, gyalogos útvonalakat látnának szívesen. Amennyiben rendezvényhelyszín is lenne a környéken, a legtöbben könnyűzenei koncerteknek és közösségi rendezvényeknek, továbbá családi és sporteseményeknek örülnének, de a komolyzenei és az egészséges életmódot ösztönző programok iránt is a válaszadók közel egyharmada érdeklődik. A fejlesztések során a legnagyobb igény (70% körül) a vendéglátásra, a nyilvános mosdókra és az ivóvízvételi lehetőségre mutatkozik, míg az iroda/munkahely, illetve a lakások iránti érdeklődés lényegesen szerényebb (6-8%).
Ezek az információk egyelőre tájékoztató jellegű részeredmények, hiszen a kutatás még javában zajlik – decemberig a lakossági felmérés, majd jövő év tavaszán további érintettek bevonásával csoportos interjúkat bonyolít le a Pannon Egyetem. A végleges kutatási eredmény jövő nyárra fog megszületni.
A kérdőív a QR-kód beolvasásával tölthető ki: 
