Korábbi írásainkban kitértünk annak a hajdani iparterületnek a múltjára és jelenére, amelynek a rehabilitációja az elkövetkező évek egyik nagy feladata. Ez a terület magába foglalja a Balaton Plaza és a sétáló utcára átvezető aluljáró között a volt SZMT-székház épületét, a benzinkutat, a parkolót, az egykori vasútállomás ipari műemlék épületét, a Gyárkertet, továbbá a vásárcsarnokot, a buszpályaudvart és a Hársfa óvodát is. Ismertettük, hogy a fejlesztés során milyen szigorú hazai és európai előírásoknak kell megfelelni ahhoz, hogy a környezet maximális védelme és tisztelete mellett, a város életébe illeszkedő, az itt élők igényeinek megfelelő olyan új funkciókat kaphasson a terület, ahol jó lenni, ahová jó menni. Bemutattuk a NONA (New Governance for New Spaces) projektet, amely segítségével a legjobb megoldást keresi a város ennek a területnek az újjáélesztésére. A kutatás – a szakemberek véleményének kikérése mellett – számít a helyben élők véleményére, javaslataira is.
Lakossági felmérés
A közös gondolkodás részeként a Pannon Egyetem egy felmérést indított májusban, amely során városvezetőket, helyi szolgáltatókat és vállalkozókat, valamint veszprémi lakosokat kérdez arról, hogy ők milyen problémákat látnak a területen, és milyen megoldásokat javasolnának azok megoldására. Az önkormányzati tisztségviselőkkel és képviselőkkel folytatott egyeztetések után most a lakosság körében folytatódik a kutatás.
A kutatás eredményével egy időben készül el a NONA-projekt nemzetköz módszertana is. A „Zöld Beruházási Modell” nemcsak ennek a veszprémi
fejlesztésnek lehet majd fontos útmutatója, hanem általában a települések fenntartható fejlesztésénél is jól lehet majd alkalmazni. Ez a modell a városi sebek begyógyítására, az úgynevezett barnamezős beruházásokra helyezi a hangsúlyt, vagyis arra, hogy a már beépített és használaton kívüli, általában belvárosi területek a lehető legkevesebb ráfordítással és környezetterheléssel, maradandó módon újuljanak meg és fejlődjenek anélkül, hogy városi zöld területek beépítésével a természettől vonnánk el újabb részeket.
Az újrahasznosítandó területeken is fontos cél, hogy minél nagyobb legyen a természetes, zöld felületek és terek aránya, ami a klímaváltozás hatásait is
mérsékelheti. A zöld terek látványa és az ott töltött idő emellett jótékony hatással van a mindennapi testi-lelki jóllétünkre is.
Nemzetközi figyelem
A NONA-projekt fontos eseménye zajlott a közelmúltban Veszprémben, ahol a résztvevők egy kétnapos tanácskozáson a nemzetközi tapasztalatokat felhasználva a Zöld Beruházási Modellt tovább alakították. A tapasztalatcsere fontos helyszíne volt a gyárkerti látogatás, amely a projektmunka egyik mintaterülete. Nagyon elnyerte a jelenlévők tetszését, és érdeklődéssel hallgatták a terület történetét, azt, hogyan lett a fejlesztésnek köszönhetően az Európa Kulturális Főváros program egyik legsikeresebb helyszíne a korábban romos terület. A látogatók üdvözölték a költségtakarékos és fenntartható megoldásokat, amelyek – habár átmeneti céllal valósultak meg – a népszerűségnek köszönhetően a kulturális főváros programéve után is használatban maradtak. Jó példának ítélték azt a veszprémi gyakorlatot is, hogy a helyi közösségek bevonásával, a társadalmi egyeztetésre időt hagyva készíti elő a város a terület hosszútávú fejlesztését.
A konferencia résztvevői a Duna-menti országok önkormányzatainak, szervezeteinek és egy egyetemnek a képviseletében érkeztek Szlovéniából, Németországból, Bulgáriából, Bosznia-Hercegovinából, Horvátországból, Romániából, Szerbiából, Moldovából, Ukrajnából. Hazánkat a házigazda Veszprém Önkormányzata képviselte.
Következő írásunkban Európából és a Duna régióból hozunk néhány jó példát olyan környezettudatos és költségtakarékos beruházásokra, amelyek már beépített és leromlott állapotú területeken, a helyi közösségek szolgálatába állítva teremtettek új értéket.
Online kérdőív
A projekt egyik koordinátora, Török Ágnes elmondta, hogy online már elérhető az a kérdőív, ahol megoszthatjuk a témával kapcsolatos véleményünket, nézőpontunkat. Ezenkívül a város különböző helyszínein, eseményein is lesz lehetőség a kitöltésre, a Pannon Egyetem kérdezőbiztosainak segítségével. Minden kitöltés fontos hozzájárulás Veszprém szebb, élhetőbb jövőjének alakításához. A kérdőívben elmondhatjuk álláspontunkat általánosságban a városi közszolgáltatásokkal, szabadidős programlehetőségekkel, valamint a Gyárkerttel és környékével kapcsolatban, továbbá fejlesztési javaslatokat is tehetünk. A válaszadásra az év végéig lesz lehetőség, jövő tavasszal pedig még csoportos interjúkkal folytatódik a felmérés. A Polgármesteri Hivatal projekt-koordinátora hozzátette, hogy a teljes kutatás eredménye 2026 közepére készül el, és fontos támpont lesz a terület fejlesztésére irányuló koncepció megalkotásához.
