Előző cikkünkben beszámoltunk arról, hogy ennek a területnek (nagyjából a Balaton Plaza, a buszpályaudvar és sétáló utca felső része közötti terület) a fejlesztési- hasznosítási lehetőségeit egy nemzetközi projekt, a NONA (New Governance for New Spaces) vizsgálja. A projektben a Duna-menti országok vesznek részt, hazánkat Veszprém önkormányzata képviseli. A résztvevők egy „Zöld Beruházási Modell”-t dolgoznak ki, amelynek lényege, hogy a városok a beépített, de már használaton kívüli területeiket fejlesszék ahelyett, hogy hasznos, mezőgazdasági területeket és természetes élőhelyeket csorbítanának. Veszprém az elmúlt években már több barnamezős városi területet sikeresen töltött meg új funkciókkal – ezekről egy későbbi cikkben még írni fogunk.
A NONA-projekt tíz mintaterületet vizsgál, amelyek egyike a Balaton Bútorgyár volt belvárosi területe, melynek egy részén 2023-ban rendezvényhelyszín és közpark létesült Gyárkert Kultúrpark néven azzal a szándékkal, hogy a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa programsorozatnak kiemelt helyszíne legyen. A beruházással az is célja volt az önkormányzatnak, hogy a csaknem két évtizede nem használt ingatlant újra bekapcsolja a város vérkeringésébe. A park tervezésénél szem előtt tartották a város hosszútávú fejlesztési elképzeléseit, valamint a fenntarthatóság és újrahasznosíthatóság szempontjait. Időközben az EKF-programsorozat véget ért, a Gyárkert közkedvelt helyszín lett. Az azóta eltelt két évben a nyári koncerteken kívül más közösségi programoknak is teret adott: az adventi időszakban korcsolya- és szánkópálya volt itt, találkozóhelyet adott a családoknak, társaságoknak, de volt már helyszíne Rally-verseny eredményhirdetésének, majálisnak és gyermeknapi mulatságnak is.
Ezt a funkciót azonban átmenetinek szánta a város, még akkor is, ha a Gyárkert megnyitásával egy újabb lépés történt a belváros rehabilitációja felé. A cél az, hogy a városmag a keleti irányba, a Balaton Plazáig is megnyíljon, úgy, ahogy a Zöld Város projekt az Egyetem és az ActiCity irányába már kitágította a városközpontot. Ha a fejlesztés nyomán a keleti rész is bekapcsolódik, akkor a teljes belváros könnyen bejárható lehet gyalog vagy kerékpárral. Egyelőre viszont a Gyárkert és környéke, azaz a keleti belvárosi iparterület – a parkolóval, a benzinkúttal, a volt SZMT-székház épületével – nagyon is aktuális kérdéseket vet fel. A NONA-projekt azt vizsgálja, mi lesz ennek az értékes területnek a jövője; mik azok a lehetséges funkciók hosszútávon, amelyek egyfelől megfelelnek az európai klímastratégia, a zöld átállás és a fenntartható városfejlesztés kritériumainak (lásd előző cikkünk), másfelől, figyelembe véve a helybéli (gazdasági, szolgáltatói, lakossági) igényeket és a hely adottságait, valóban élővé varázsolják a területet és bekapcsolják a város áramkörébe.
Azzal a szándékkal indított kutatást májusban az önkormányzat és a Pannon Egyetem, hogy a helyben érintettek – döntéshozók, szolgáltatók, vállalkozások,
lakosok – körében felmérje, hogy milyen kérdések és vélemények, javaslatok merülnek fel bennük, bennünk a terület jövőjét illetően.
Az első egyeztetések alapján van, aki csak a Kossuth utca és a Pláza közti vonalat fejlesztené, míg mások a teljes iparterületet a parkolóval, benzinkúttal, volt SZMT-székház épületével, akár a vásárcsarnokkal, buszpályaudvarral, óvodával. Felmerült továbbá a Balaton Plazán túli, keleti terület fejlesztése is.
Fontos kérdés az is, hogy valamilyen közfunkciót vagy gazdasági szerepet kapjon-e a terület. Elférhet egymás mellett a kettő? Ha igen, milyen arányban? Irodák, lakóépületek, üzletek, kulturális szolgáltatások? Közparkok, közösségi kertek? Valami más? Mi lesz a sorsa a meglévő épületeknek: benzinkútnak, SZMT-székháznak, vásárcsarnoknak, buszpályaudvarnak, óvodának, a régi vasútállomás ipari műemlék épületének? Mi legyen a Gyárkerttel? A sikertörténet után maradjon rendezvényhelyszín, közpark, vagy teljesen új profilja legyen? Bármilyen funkciót kapjanak is az ingatlanok, a jogszabályi előírások alapján a zöldfelületek szerepe, az élhetőség és megközelíthetőség, a fenntartható, környezettudatos megoldások elsődleges kritériumok lesznek már a koncepció kialakítása közben is.
A kutatás első szakaszában olyan kikerülhetetlen kérdések is felszínre kerültek, mint a közlekedés. Hogyan legyen megközelíthető a terület? Mennyire és meddig engedjük az autókat a belvárosba? Alternatíva a közösségi közlekedés és a kerékpár? Jó helyen van a buszpályaudvar, vagy az költözzön a vasútállomás mellé és ide a helyi buszokkal lehessen bejönni? Bár ezek már messzebbre mutató kérdések, amelyek megoldása komoly szakmai hátteret és hozzáértést igényel, fontos figyelembe venni azok véleményét is, akik ezeket a területeket, helyszíneket, a közlekedést igénybe veszik, hiszen a végső cél az ő megelégedettségük. Azoké, akik itt élnek és mindezt használják. Hogy élhető és emberközpontú legyen a város.
A felmérés következő szakaszában ezért a lakosságot kérdezik meg a kutatók. A helyben élők véleményére, benyomásaira lesz kíváncsi az a kérdőív, amely
hamarosan elérhető lesz online formában, illetve papír alapon a Pannon Egyetem kérdezőbiztosai fogják segíteni a kitöltést a város különböző helyszínein.
Gondolkodjunk közösen, hogy élhetőbb, vonzóbb legyen a belvárosunk!
Következő írásunkban folytatjuk a közös gondolkodást a terület fejlesztéséről, beszámolunk a lakossági kérdőív kitöltési lehetőségeiről, valamint a NONA-projekt aktualitásairól.
