A jelenlegi önkormányzati testület kulturális bizottságának elnöke, környezetvédelmi tanácsnok és igazi dózsavárosi polgár. Péterné Rózsa Máriát meglepte, hogy a Fidesz nem indította újra, de a Lokálpatrióták között is megtalálta a helyét.
- Egy dolgot le kell szögezni, nem vagyok Fidesz-tag, a mostani négy évet a Védegylet a Nemzeti Fórum és a Fidesz közös jelöltjeként vittem végig. Hasonlóképp, mint Brányi Mária és Czaun János – válaszol Péterné Rózsa Mária a nagy kérdésre, miért nem indította őt újra a Fidesz. – Nehéz kérdés ez, amin már én is sokat gondolkoztam. Úgy érzem, a mostani ciklusban sokat és jól dolgoztam. Olyan területeket kaptam feladatul – kultúra, turizmus vallásügy, és társadalmi kapcsolatok – ahol sok emberrel kell együtt dolgoznom és sokszor nagyon apró problémákra is oda kell figyelni. Nagyon határozott véleményem van mindenről, de nem vagyok az a kiabálós fajta. Van olyan frakciótársam, aki addig hajtogatja a saját véleményét, míg a frakció megpukkad, én nem ez a típus vagyok, mindig a kompromisszumra hajlok. Soha nem mentem el a közgyűlésről csak azért, hogy ne kelljen szavaznom.
- A meglepő döntést velem Porga Gyula közölte, egy négyszemközti beszélgetés keretében – emlékezik vissza. - A ciklus vége felé már az én fejemben is megfordult, hogy nem indítanak újra, de az ember hajlamos elhinni az ismerősöknek: az nem létezik, hogy te ne legyél jelölt. Persze megkérdeztem, mi az oka a döntésnek, de nem kaptam olyan választ, hogy valamit rosszul csináltam. A választókerületek csökkenő számával és néhány új ember indításával magyarázta. Rákérdeztem, van-e valami egyéb indoka, de nem volt. A jelölőszervezet szíve joga, hogy változtasson, de számomra nem egyértelmű, miért váltanak le egy már ismert és jól dolgozó embert.

- Porga Gyula gyakran hangoztatja, ő a csapatvezér és az ő feladata volt összeállítani a jelöltek listáját. Én ezt kétlem. Azon a véleményen vagyok – régóta ismerem a párt működését – hogy a felső vezetés határozott így. Azóta kifejezetten megváltozott a kapcsolatom több frakciótársammal is. Nem durvult el a helyzet, a köszönőviszony megmaradt, de sokan elhidegültek. Az új jelölteket nem nagyon ismerem - nem tudom eddig milyen társadalmi munkát végeztek - egyedül Ovádi Pétert, akit okos fiúnak tartok. Arra indokot nem látok, miért őket választották helyettem, ha csak nem a párttagságuk miatt. Együttműködő voltam, dolgoztam rendesen, a Fidesz országos kulturális koncepciójában igencsak benne van a munkám. Meg még sok másban is, persze ingyen.
- Szeretem a politikát, azért adtam képviselőségre a fejem – nem a tiszteletdíj miatt - mert sokszor sikítottam a tehetetlenségtől - majd elmeséli, miként is lett belőle politikus. – Régóta figyeltem a politikát és a rendszerváltás idején nagy izgalommal figyeltem a változásokat. Ám óriási csalódás volt, mikor Horn Gyula lett a miniszterelnök, úgy éreztem nekem is tennem kell valamit ezért beléptem az MDF-be, ami persze nem a mostani párt volt, majd 2006-ban feloszlatták a veszprémi szervezetet, én pedig nem kértem újrafelvételt. Szakpolitikusnak tartom magam, az eredeti végzettségem vegyészmérnök. Erre jött a környezetvédelem, majd a területfejlesztés. Minden szintet végigjártam, megismertem az önkormányzatiságot és az államigazgatási munkát is. A kultúra pedig a szívem csücske, Veszprém Város Vegyeskarában több mint 4 évtizede énekelek.
- Apai ágon tősgyökeres dózsavárosi vagyok, a nagyszüleim által épített házban élek a családommal, ismerem az embereket, tudom, hogy mindig is egy elmaradott városrésznek számjtott. Az én kemény munkám is benne volt, hogy ott kiépítsék a csatornát, bevezessék a gázt. Az utóbbi időben több fejlesztés is történt – az iskola felújításban is részt vettem - változott a Dózsaváros megítélése is. Persze még mindig van mit tenni. Jelenleg a legfontosabbnak a bevásárló központ létrejöttét tartom, Többen kérdezték, miért ott? Azért, hogy az idősebbek, akik nagy számban élnek a városrészben és sem autóval sem busszal nem tudnak már igazán közlekedni, el tudjanak sétálni oda, el tudjanak beszélgetni egymással. Hisz nekik ez már egy program. Egyébként szociális szempontból is jobban rájuk kellene koncentrálni, segíteni nekik, hisz ők azok, akik mindig minden számlát befizetnek a kis pénzükből. A városrészre ráférne a szépítés is, fejleszteni kell a zöldterületeket - fásítani - és a közösségi tereket. Szeretném, ha a klubkönyvtárban kiépülhetne egy lift, hisz sok programra mennének szívesen az idősebbek. A Csererdő és a Jutaslakótelep más tészta, ott rengeteg a tennivaló. Fejleszteni kell a lakóterületet, az infrastruktúrát, a zöldterületeket és az közösségi tereket is. Mindehhez persze pénz is kell.
- Miután kiderült, hogy a Fidesz nem támogat tovább, nem volt egyértelmű, hogy induljak-e ismét, függetlenként – gondol vissza a nehéz időszakra. - Sokan kapacitáltak rá, de számomra ez egy nehéz kérdés volt. Mikor Molnár Ernő, felkért, legyek a jelöltjük, elgondolkodtam rajta. Ha függetlenként indultam volna, az emberek töredékszavazatai elvesznének, így pedig a képviseletük legalább megjelenik valahol. Ezért csatlakoztam hozzájuk. Kaptam emiatt hideget is, meleget is, ám az sem aggaszt, ha nem kerülök be a testületbe, hisz találok tennivalót úgy is.

