Sokan voltak kíváncsiak a Magyarország egykori, véreskezű belügyminiszterérről szóló dokumentumfilmre. Olyannyira, hogy egyesek csak az ablakban kaptak helyet.
A még ma is élő Biszku Béla, keményvonalas kommunista politikus, az MKP, az MDP majd az MSZMP tagja és vezetője, 1957-61 között belügyminiszter. Az 1956-os forradalom utáni megtorlás egyik közvetlen irányítója. Később miniszterelnök-helyettes 1962-ig, majd az MSZMP Központi Bizottságának titkára 1978-ig. Kádár János egyik bizalmi embere volt, de a 70-es évek végén szembekerültek, mivel Biszku nem nézte jó szemmel az enyhülő politikát.
Biszku a rendszerváltás során nyugdíjba vonult és azóta a nyilvánosságtól teljesen elzárkózva élt rózsadombi otthonában.
Skrabski Fruzsina és Novák Tamás – a Mandiner bloggerei –, 2008 őszén, a nem létező „Beregi Ifjúsági Egyesület” tagjaként bemutatkozva keresték meg azzal, hogy portréfilmet szeretnének készíteni „Márok nagy szülöttjéről”, amibe belement. Ők ezzel szemben kezdettől fogva dokumentumfilmet forgattak róla, leginkább az 1956-os forradalom utáni megtorlásokban játszott szerepére kihegyezve, amit végül 2010-re készítettek el „Bűn és büntetlenség” címmel. (forrás: wikipedia)
A film megtekintése után Hatás Andrea beszélgetett az alkotókkal. Elsőként arra volt kíváncsi, honnan jött az ötlet. Novák Tamás elmondta, a mű több szálon is kötődik Veszprémhez, például Navracsics Tibor is segítette a megvalósulását. Skrabski Fruzsina hozzátette, a nácivadászok mintájára lettek komcsivadászok, mikrofonnal és kamerával. – A blogunkban feltettem a kérdést, ki ismer még élő, a kommunizmusban bűnöket elkövető embereket. Az egyik hozzászólónk említette, a köztudatból már kikerült, Biszku Bélát.
- Innentől már a lelkesedés hajtott minket– vette át a szót Novák, aki elmondta, négy alkalommal találkoztak a most 90 éves emberrel. – Az információk, amelyeket a filmben feltárunk, már teljesen hozzáférhetőek, szinte mindet kiadták könyv formájában is. A történészek és az 56-os szemtanúk ugyancsak örömmel vették a lehetőséget, hogy segítsenek nekünk. - Mivel Biszku 1990.óta nem nyilatkozik az újságíróknak, úgy gondoltam könnyebben fogad minket, ha a szülőfalujából valóknak adjuk ki magunkat. Ez működött is – mondta Skrabski majd azt is elárulták, úgy érezték Biszku megkedvelte őket és óriási döbbenet volt számára, mikor felfedték kilétüket. A film elkészítését követő botrányról is szó esett, hiszen személyiségi jogokra hivatkozva a Biszku család le akarta tiltatni a művet.

Skrabski Fruzsina Novák Tamás
– Később a két lánya megkeresett bennünket, meg szerették volna nézni a filmet. A film végén könnyes szemmel csak annyit mondtak, köszönik, hogy elkészítettük és nem állnak többé az útjába, hogy a mozikba jusson. Úgy vélem, Biszku azért nem kér bocsánatot még most sem, mert ha szembe nézne tetteivel, másnap meghalna a bűntudattól. A legnagyobb büntetése azonban, hogy élete végén a lányai, akiket mindig nagyon szeretett, megtudták milyen ember az apjuk – mondta Novák.
Eddig 23 moziban és 10 egyéb vetítésen játszották már le az anyagot, nemsokára pedig külföldi megmérettetésekre is kiviszik.

A filmkészítők elmondták, további filmeket is terveznek vérbírókról illetve más, az utóbbi időszakban történelmi szerepet játszó emberekről. Kérdésünkre – miszerint csak negatív portrékkal foglalkoznak-e – elmondták, eddig inkább pozitív történetekre koncentráltak, ez volt az első ilyen film. – Nagyon szívesen készítenék egy pozitív portrét Porga Gyuláról is – mondta végül Novák Tamás.



