Bianchi a maffiaellenes küzdelem ikonikus alakjának, Giovanni Falcone bíró elvét idézte fel: „Kövesd a pénz útját!” Mint hangsúlyozta, a módszer ma is érvényes, hiszen a kábítószer-kereskedelmi lánc valódi szerkezetét a pénzmozgások feltárása mutatja meg.
A kokain útja több kontinensen ível át. A ’80-as évektől két domináns irány alakult ki: Kolumbiából közvetlenül az Egyesült Államok felé, illetve Kolumbiából és Brazíliából Nyugat-Afrika érintésével Európába. Bianchi kiemelte, hogy a Nyugat-Szaharai sivatag ma az egyik legfontosabb tranzitzóna, ahol a gyenge állami jelenlét és a geopolitikai instabilitás kedvez a kartelleknek.
A drogkereskedelem hatása a hétköznapi életben is megjelenik, még ha láthatatlanul is. A bűnszervezetek egyre inkább a legális gazdaságba épülnek be. Tipikus módszer Észak-Olaszországban például vendéglátóipari egységek és játékgépek működtetése, míg Belgium és Hollandia az elmúlt években a nemzetközi drogkereskedelem egyik logisztikai központjává vált.
A dél-amerikai kokain ára többszörösére emelkedik, mire Európába ér. Egy kiló eredeti értéke 800 dollár, amely logisztikával együtt 1500–1600 dollárra nő. A hatalmas profittömeg tisztára mosása összetett pénzügyi műveleteket igényel, gyakran adóparadicsomok vagy lazább szabályozású országok bevonásával.
A világ másik meghatározó kábítószer-övezete Délkelet-Ázsia, az úgynevezett „Aranyháromszög”. Itt informális klánhálózatok működtetik a termelést és az értékesítést, bevételeik pedig részben legális csatornákon – például az ingatlanpiacon vagy a turizmusban – jelennek meg.
Bianchi szerint a modern pénzmosás egyik legnagyobb kihívása a kriptovaluták megjelenése. A „kripto-blender” technikák olyan mértékű tranzakciós keverést hoznak létre, hogy szinte lehetetlen az eredeti forrás azonosítása. A bűnszervezetek így sokszor gyorsabban alkalmazkodnak, mint ahogyan a hatóságok képesek reagálni.
Az est végkövetkeztetése szerint a drogkereskedelem nem csupán bűnügyi kérdés. A gazdaság, a geopolitika, a kultúra és a technológia metszéspontjában álló, komplex társadalmi jelenség, amelyet nem lehet kizárólag represszív eszközökkel kezelni. A megértéséhez oktatásra, tudatosságra és rendszerszintű elemzésre van szükség.


