A gyermeksebészi pálya kiválasztása nála egészen korai döntés volt. Négyévesen, a Klinika című sorozat hatására jelentette ki, hogy sebész lesz. „Kimaradt nálam a tinédzserkori útkeresés. Mindig tudtam, mit akarok csinálni” – mesélte. Az, hogy a sebészetből gyermeksebészet lett, később alakult ki. „Rájöttem, hogy engem a gyerekek őszintesége vonz. Megkérdezem a kis betegeket, hogy fogok-e nekik hiányozni. Azt mondják: nem. És ez felszabadítóan őszinte.”
Kőnig szerint a gyógyítás nem csupán műtéti tudás, hanem kommunikáció is. A gyermek, a szülő és sokszor a nagyszülő egyszerre igényel figyelmet, ráadásul három különböző nyelven. „Ez fárasztó. De ebben van a hivatás szépsége is.” A saját apasága ráadásul még közelebb vitte a szülők érzéseihez. „Azt hittem, nem változtat rajtam. De sokkal empatikusabb lettem.”
A beszélgetés központi témája volt az egészségmegőrzés és az egészségértés is. Kőnig hangsúlyozta, Magyarországon az átlagos egészségértés egy tizenkétéves gyerek szintjén áll, ami azt jelenti, hogy sokan sem a testük működését, sem a betegségeiket, sem az ellátórendszert nem értik kellően. „Az egészségértést zászlómra tűztem. Erről beszélni lassú, türelmes munka, de nincs más út.”
Szó esett a közösségi médiáról is, ahol Kőnig Doki korán megkezdte edukációs tevékenységét. Mára hatalmas követőtábort mozgat, de ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy soha nem volt még ekkora a zaj. „Megjelent a digitális kuruzslás. Bárki adhat tanácsot, és ha szép a kép és sok a lájk, hitelesnek tűnik. Ez veszélyes.” Szerinte szükség lenne olyan minősítő rendszerre, amely segít megkülönböztetni a szakmai alapú edukációt a hasznosnak álcázott kereskedelmi tartalmaktól.
Kőnig életmódváltásáról is őszintén beszélt. Két éve 25 kilót fogyott, megváltoztatta alvási és étkezési ritmusát, és rendszeresen sportol. Saját példáján keresztül bizonyítja, hogy mozdulni sosem késő. „A séta a legalulértékeltebb mozgásforma. Mégis képes megváltoztatni az agy működését, és örömforrássá válik.”
A magyar gyereksebészet nemzetközi megítélése kapcsán különösen büszkén nyilatkozott. Mint mondta, Magyarország úttörő több területen, például a felszívódó implantátumok használatában, amelyek csökkentik a gyerekek terhelését és a szükséges műtétek számát. „Nagyon jók vagyunk. Ezt jó kimondani.”
A beszélgetés során a szülői mintáról is esett szó. Kőnig hangsúlyozta, gyanús, ha valaki „megmondja a tutit”, mert nincsenek univerzális receptek. A gyermekek viszont kérlelhetetlenül követik a példát. „Hiába mondom a gyereknek, hogy egyen salátát, ha közben én pizzát eszem. Hiába kérem, hogy viseljen sisakot, ha rajtam nincs” – mondta. A felelősség tehát a szülői következetességgel kezdődik.
A közösségi média jelensége után a gyerekek mozgáshiányáról is beszélt. Kiemelte az óvodában és iskolákban bevezetett programok, a mindennapos testnevelés és a gyümölcs- és zöldségfogyasztás ösztönzésének pozitív hatását. Ugyanakkor szerinte a szülői példamutatás itt is kulcsszerepet játszik. Tanulságos humorral idézte fel egy thaiföldi menzán átélt élményét, amikor a helyi gyerekek természetes rutinnal adagoltak chilit a levesükbe: „Mi a finomat is gyerekkorban tanuljuk meg!”
A táplálkozás kapcsán keményen fogalmazott az ultrafeldolgozott élelmiszerekről is. Meglátása szerint a nagy cégek marketingje félrevezeti a fogyasztókat, az olcsóság pedig hamis ígéret. „Most spórolunk, később fizetjük meg az árát – egészségben, pénzben, évtizedekben” – mondta.
A beszélgetés komolyabb hangsúlyt kapott, amikor a prevenció és a szűrővizsgálatok kerültek szóba. Magyarország rosszul áll a részvételi hajlandóságban, ami Kőnig szerint abból fakad, hogy sokan félnek az eredménytől. „A szűrés nem ítélet. Éppen ellenkezőleg: visszaveszem a kontrollt a testem fölött.” A digitalizációban – az egészségablaktól a mesterséges intelligenciáig – óriási lehetőséget lát, de óvatosan kezeli a kontrollálatlanul használt AI-rendszerek veszélyeit. Hangsúlyozta, hogy jelenleg sokan felelőtlenül osztanak meg érzékeny adatokat kereskedelmi algoritmusokkal, miközben az állami rendszerek éppen az adatbiztonságra épülnek.
A mesterséges intelligencia orvosi alkalmazása kapcsán azonban optimista. Magyar fejlesztések segítik például a stroke-ellátást, az országos adatelemzést és a célzott prevenciót. Kőnig most olyan rendszeren dolgozik, amely hiteles, orvosok által validált egészségügyi tájékoztatást adna, és felelősséget is vállalna a közölt információkért.
A Polgári Szalon estje végül a közönség kérdéseivel zárult, de egy dolog a beszélgetés egészéből egyértelművé vált: Kőnig Róbert számára az egészség nem politikai, hanem társadalmi ügy.
