A Monty Python örök klasszikusa jutott eszembe a hír láttán: a Brian élete egyik jelenetében a Júdea Népe Front tagjai számba veszik, mit adott nekik az elnyomó Római Birodalom. A listára felvehetjük a nyolcas utat is.
Egy nagy nemzetközi együttműködés eredményeként minden eddiginél részletesebb adatbázis jött létre a Római Birodalom úthálózatáról, amit egy jól áttekinthető vizuális felületen bárki szabadon böngészhet az https://itiner-e.org/ oldalon, ahol pirossal jelölik a római utakat. A térképfelületen lehetőségünk van különböző rétegek bekapcsolásával a mai úthálózatra vetítve összehasonlítani a római kori közlekedési rendszert, és laikus szemmel meglepő felfedezésre juthatunk:
a Dunántúl legforgalmasabb útjai közül többnek – legalább részben – a rómaiak határozták meg a nyomvonalát.
Ha a nyolcas úton haladunk nyugatról kelet felé, e térkép szerint a Vas vármegyei Kám és Herend között gyakorlatilag ugyanazt a nyomvonalat használták már kétezer éve is, amin ma is döcögünk. A római út a bándi csomópontnál tér el a mai nyolcastól: itt Márkó irányába, onnan pedig a mai vasút vonalán továbbhaladva érkezik meg Kádártára. Kádártánál délkelet felé fordulva letér a mai vasút vonaláról, és nyílegyenesen a mai 72-es út irányába fordul.
A 72-esen Litért elhagyva, ma is használt útvonalon halad tovább Királyszentistvánon át Sóly felé, azonban mielőtt Sólyt elérné, egy ma már nem használt szakasszal átkötve Öskünél visszatér a mai nyolcas irányába. Érdekes szembesülni azzal, hogy a néhány évvel ezelőtt átadott várpalotai elkerülő nyomvonalát jelentős részében a rómaiak által megépített útra alapozták. A római út aztán a Grábler-tónál végleg búcsút int a mai nyolcasnak, és ma hadi- és dűlőútként használt részeken át halad Csákvár irányába, hogy ott a 8126-os úton megcélozza Bicskét.
Érdekes szembesülni azzal, hogy a néhány évvel ezelőtt átadott várpalotai elkerülő nyomvonalát jelentős részében a rómaiak által megépített útra alapozták
Térjünk vissza a 72-es útra, Litérhez! Ha nem fordulunk le Királyszentistván irányába, akkor tovább haladhatunk a rómaiak által kijelölt úton: a mai Fő utcán érkezünk be Balatonkenesére, és a 71-esbe torkollva haladhatunk tovább délkeletre, majd az M7-nél nyílegyenesen továbbhaladva rátérünk a 62-es útra, és megérkezünk Enyingre.
Még egy irányba kalandozzunk el: ugyanis a Veszprém-Győr összeköttetés is létezett már a rómaiak korában. Ez Gyulafirátót és Eplény között nagyrészt – kis kitérővel – a mai 82-es vonalát követi, itt viszont áttér a vasút nyomvonalára: tehát a kirándulók nagy kedvence, a bakonyi vasút római kori utakra épült. Az ókori útvonal Bakonyszentlászlónál tér át mai közutakra. Bakonypéterd és Románd között ismét érinti a mai 82-est, nagyobbrészt azonban alsóbbrendű – de ma is létező – szakaszokon, Pannonhalma és Győrság érintésével érkezik meg északi szomszédvárunkhoz.
A térkép böngészése azért izgalmas, mert ráébreszt minket arra: noha a mai úthálózatunkat modernnek gondoljuk, egy részét már kétezer évvel ezelőtt is használták, és a római kori útmérnökök döntései a mai napig meghatározzák azt, ahogyan a közlekedésfejlesztésről gondolkodunk.
