Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Európa télen is csalogat

2025. december 11. 22:44
Európában klasszikusan a nyár számít a turisztikai csúcsidőszaknak, télen elsősorban a síparadicsomok vonzzák a vendégeket. Pedig földrészünk számos olyan lehetőséget kínál a hidegebb hónapokban is, amiket akkor is érdemes célba vennünk, ha nem rajongunk a téli sportokért. Kövesse a Vehirt a Google keresőben Válassza kedvenc forrásának, és előrébb kerülnek a híreink Beállítom

Kalandozások a sarki éjszakában

A sarkvidéken a tél nemcsak a hideg évszakot jelenti, hanem a hónapokig tartó éjszakát is: minél északabbra utazunk, annál hosszabb ideig marad a horizont alatt a nap. Persze ez nem jelent állandó vaksötétséget: vannak világosabb, alkonyati időszakok, amikor halvány derengés itatja át az égboltot. A közép-európai fényviszonyokhoz szokott ember számára különleges élmény megtapasztalni ezt az állandósult félhomályt – amihez kiváló úti cél az egyik észak-norvég fjordban található Tromsø városa. 

Illusztráció: Efrem Efre (cc)Illusztráció: Efrem Efre (cc)

Ha szerencsénk van, a sarki fényt is teljes pompájában megcsodálhatjuk innen, de a térség tartogat ennél kiszámíthatóbb látványosságokat is. Az egyik ilyen a Fjellheisen felvonó, ami felvisz több száz méterrel a város fölé a fjord sziklaperemének tetejére – innen csodás kilátás tárul elénk  Tromsø közvilágításának szürkületben csillogó fényeivel, és csatlakozhatunk szervezett hótalpas túrákhoz is, amelyek a felvonó felső állomásától indulva három óra alatt barangolják be a sziklaperemet. 

A másik tervezhető kaland a kardszárnyú delfinek és púpos bálnák vonulása: ezek az állatok a téli hónapokban, novembertől januárig vonulnak át a térségen, megfigyelésükre hajós kirándulásokat, a bátrabbaknak pedig kajakos túrákat is szerveznek. De Tromsø azoknak is tartogat meglepetéseket, akik városi környezetben érzik jól magukat: a hosszan tartó sötétséggel ugyanis a kultúra segítségével küzdenek meg az itteniek, és a téli hónapokra pezsgő társasági és művészeti életet szerveznek. Koncerteken, filmfesztiválon vehetünk részt ebben az időszakban. 

Izlandi jégvarázs

Maradva az északi vidékeken: Izland csak télen látható nevezetességei a jégbarlangok. A gleccserekben található képződmények nem állandó barlangok; tavasszal elolvadnak, és télen újra létrejönnek. Az Izland területének mintegy 10 százalékát kitevő gleccserekben nyáron mélyre szivárog az olvadékvíz, a fagypontnál melegebb folyadék üregeket váj a jégrétegekbe, amelyek télen megszilárdulnak és áttetsző, kék, stabil kristályos szerkezetbe rendeződnek, amik a hideg időszakban biztonságosan látogathatók.  A jég mélykék színe a levegőtlen, sűrű szerkezetből adódik, a formákat pedig a víz és a jég lassú mozgása alakítja ki – így minden barlang egyedi és mulandó természeti műalkotás.

Illusztráció: Giuseppe Milo (cc)Illusztráció: Giuseppe Milo (cc)

Ez az állandó változékonyság jelenti a barlangok fő veszélyét is: sosem tudhatjuk, mi vár ránk odalent, így ezeknek a természeti képződményeknek a látogatása csakis szervezett körülmények között, tapasztalt túravezető felügyelete mellett lehetséges. A látogatók speciális felszerelést – sisakot, hágóvasat, fejlámpát – kapnak, és helyi vezetők kísérik őket a jégmezőre, például a Vatnajökull vagy a Mýrdalsjökull gleccserein. Ők azok, akik jól ismerik mind a helyi viszonyokat, mind a jeget, és gyorsan felismerik, ha egy helyszín veszélyessé vált.

Megéri tapasztalt vezetőt fogadni: az olyan barlangokban, mint a Vatnajökull-gleccser termei vagy a  Svínafellsjökull jégbarlangja az átlátszó, mélykék jégréteg alatt sétálva tátva marad a szánk a természet minden emberi kreativitást felülmúló alkotásai láttán. 

Európa legismertebb téli fesztiválja

Téli úti célokat azonban nemcsak messze északon találhatunk: érdemes figyelmünket a Mediterráneum – egészen konkrétan Velence – felé fordítanunk,  ahol Európa legismertebb farsangi fesztiválját rendezik meg a hamvazószerdát megelőző két hétben. A karnevál gyökerei –ahogy a többi európai farsangi alakoskodó hagyományé is – messze a kereszténységet megelőző időkbe nyúlik vissza, a népi hiedelmekből és szokásokból aztán fokozatosan alakult ki a ma ismert kéthetes mulatság. A rendezvény önmagában is közel ezeréves múltra tekinthet vissza: a karnevál legkorábbra datálható, fennmaradt írásos említése 1094-ből származik, amikor Vitale Falier dózse okiratban adott engedélyt a mulatságok megrendezésére. A velencei karnevál ikonikus maszkjai is évszázadok evolúciója során nyerték el ma ismert formájukat – annyi bizonyos, hogy a 15. században már saját céhbe szerveződtek a maszkkészítők. 

Illusztráció: Onderkokturk / Wikimedia (cc)Illusztráció: Onderkokturk / Wikimedia (cc)

A középkorban a hétköznapi élet szokásai és a kultúra még nem váltak szét egymástól olyan markánsan, mint manapság. Ma az utazók ezekből az ősi tradíciókból merítkező, azokat a szándékok szerint hűen megidéző, ugyanakkor professzionálisan szervezett programokon keresztül tapasztalhatják meg a lagúnaváros farsangi forgatagát: utcaszínházi produkciók, vásári mutatványosok, pantomimesek, táncosok és tűznyelők töltik meg a tereket, nagynevű művészek kiállításaira, koncertjeire válthatunk belépőt és részt vehetünk fényűző bálokon is, ha a pénztárcánk megengedi. 

Schöngrundtner Tamás
további cikkek
Átadták az idei Prima Díjakat Veszprémben közélet Átadták az idei Prima Díjakat Veszprémben Egy olimpiai bajnok úszó, egy festőművész és egy pedagógus is átvehette az égre törő íjászt a Veszprém megyei Prima Gálán péntek este. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége nívós eseménye huszonegyedik alkalommal állított emléket a hazai mecénatúra egyik legnagyobb alakjának, miközben méltó módon ismerte el a helyi gazdasági, kulturális, sport és pedagógusi szcéna kiválóságait. ma 9:42 Néhány órán belül háromszor riasztották a Gripeneket közélet Néhány órán belül háromszor riasztották a Gripeneket Néhány órán belül háromszor riasztották a Gripeneket péntek délelőtt: három civil utasszállító repülőgépet érintő bombafenyegetés miatt rendelt el a NATO riasztást - közölte a honvédelmi miniszter. tegnap 15:10 Kisajátítással szerezné vissza a város Aranyosvölgyet Aranyosvölgy Kisajátítással szerezné vissza a város Aranyosvölgyet Bár a magántulajdon szent és sérthetetlen, akadnak kivételes helyzetek, amikor a közösség érdeke megelőzi az egyénét. Ilyenkor kerül képbe a kisajátítás. De mit jelent ez pontosan, és mire számíthat az a telektulajdonos, akinek a földjére szüksége van a városnak, pont, mint Veszprémben Aranyosvölgy esetében? A polgármester a Veszprém TV magazinműsorában – amelynek portálunk is résztvevője volt – ezt a megoldást vázolta fel, hogyan kerülne vissza a terület a befektetőktől a városhoz. tegnap 15:01

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.