Napirend előtt a honvédség felháborító menetoszlopa, a képzeletbeli húszemeletes és a reptér körüli titokzatos mozgolódás volt a téma az év utolsó önkormányzati közgyűlésén csütörtökön – ezekről külön cikkben számoltunk be.
Ezúttal a napirend tárgyalásának néhány említésre méltó pillanatáról tudósítunk.
Folytatódik a rendelőintézet felújítása
Sürgősségi indítványként tárgyalta a képviselő-testület a Versenyképes Járások Programba benyújtandó támogatási igényt, amit még az ünnepek előtt le kell adni. A pályázatban a Komakút téri rendelőintézet földszinti laborjának megújítására kér támogatást a város. A fejlesztés révén a laborban kicserélik a nyílászárókat, megújul a váró és a közlekedő, teljesen felújítják a vizsgáló helyiségeit és magát a labort is. Javítják, szükség esetén cserélik az elektromos és a vízhálózat elemeit, új burkolatot kap a padló, fejlesztik a klimatizációt és a beteghívó rendszert. A pályázaton 124 millió forint támogatást igényel az önkormányzat, és 16 millió forint önerőt tesz mellé.
Fotó: Vámos Patrik
Májusban ünnepelhetjük a veszprémi kézilabdát
Három képviselő – Adamecz Zoltán (Együtt Veszprémért), Kavalecz Gábor (Fidesz-KDNP) és Török Krisztián (Fidesz-KDNP) kezdeményezésére a veszprémi kézilabda napjává nyilvánították május 17-ét – azért ezt a napot választották, mert 1992-ben ezen a napon aratta első nemzetközi sikerét a Bramac Veszprém a Kupagyőztesek Európa Kupájában. Elképzeléseik szerint a kézilabdázás napjához kapcsolódóan "számos, kézilabdázással kapcsolatos program szervezhető a városban, egy Óváros téri központi rendezvénnyel megkoronázva az események sorozatát, amely 2026-ban kiválóan illeszkedne a sportrégió rendezvényei közé".
Saját helyrajzi számot kap a Szentháromság-szobor
A várban található Szentháromság-szobrot az érsekség a közelmúltban restauráltatta, és jelezték, hogy a jövőben szívesen gondoznák a műemléket – ehhez azonban szükség lenne arra, hogy sajátjukként kezelhessék azt. Mivel azonban a szobornak nincs önálló helyrajzi száma, az önkormányzatnak eleddig nem volt lehetősége átadni azt az érsekség számára. Csütörtökön arról döntöttek a képviselők, hogy telekalakítással elindítják ezt a folyamatot.
Fotó: Veszprémi érsekség
A Köztérkép adatai szerint a Szentháromság-szobrot 1750-ben állíttatta Padányi Biró Márton püspök, aki két kanonoki házat bontatott el, hogy kialakítsa a teret a szoboregyüttes számára. Az építményt Walch Tamás, a szobrokat Schmidt Ferenc készítették. Az oszlopot körülölelő korlátot valamivel később, 1784-ben építették.
Terveket szövögetnek a V-Bike-nál
Az Európa Kulturális Fővárosa év egyik öröksége a V-Bike közbringa-rendszer, s talán ez az, ami leginkább beépült a hétköznapjainkba. Jelenleg 19 db gyűjtőállomáson 272 db hibrid dokkoló áll rendelkezésre, ami 146 db elektromos rásegítésű pedelec kerékpárt szolgál ki az év 365 napján. A dokkolóállomások bővítésének köszönhetően a lakosság több mint kétharmada számára elérhetővé vált a szolgáltatás, amit a dokumentumban így fogalmaztak meg:
Alig egy évvel a rendszer indulása után a 17 db gyűjtőállomással a veszprémiek több mint egynegyede a lakhelye közvetlen közelében eléri a V-Bike szolgáltatást (0-5 perc séta), azoknak a száma pedig, akiknek 10 percen belüli gyaloglási távolságra található egy V- Bike állomás a lakóhelyétől, már meghaladja a 70%-ot!
Az összeállított anyag legérdekesebb része természetesen a lehetséges jövőbeli fejlesztések felvázolása – azt persze fontos hozzátenni, hogy a rendelkezésre álló források szabják majd meg, hogy ezek közül mi és mikor valósulhat meg.
A járműveket illetően a lehetséges fejlesztési irányok között szerepel a nagyobb csomagok szállítására is alkalmas cargo-, illetve a gyereküléssel felszerelt kerékpárok beszerzése.
Fotó: vehir archív
Ami talán még érdekesebb, hogy a város mely részein képzelik el újabb dokkolóállomások telepítését a szakemberek. A dokumentum a körgyűrűn belül 18 további helyszínt jelöl meg lehetséges bővítési pontként: indokoltnak látnák a belváros-közeli parkolók mellé gyűjtőt telepíteni. Eddig kimaradt a rendszerből az Endrődi lakótelep, a Füredidomb és az Újtelep; és érdemes lenne újabb állomásokkal bővíteni a Cholnoky, a Dózsaváros, az Egry lakótelep és a Haszkovó hálózatát is.
Felmerült a körgyűrűn kívüli területek bevonása is (Gyulafirátót, Kádárta, Szabadságpuszta, Csererdő), itt azonban felmerül egy díjazási probléma: a V-Bike rendszerén az első félóra díjmentes, a távoli külső területekről azonban esetenként ennél hosszabb időt vehet igénybe a bejutás, és emiatt hátrányos helyzetbe kerülnének az ottani felhasználók. E probléma kezelésén is gondolkoznak a V-Bike szakemberei.
A dokumentum felveti egy térségi hálózat kialakítását is – részben az agglomeráció, részben a Balaton-part bevonásával –, azt azonban megjegyzik, hogy egy ilyen hálózat tervezéséhez és megvalósításához az eddigitől gyökeresen eltérő gondolkodásra lenne szükség.
