Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

A vágótok az év hala 2026-ban

2026. január 7. 15:18 // Forrás: Magyar Haltani Társaság
Kövesse a Vehirt a Google keresőben Válassza kedvenc forrásának, és előrébb kerülnek a híreink Beállítom

 A Magyar Haltani Társaság az őshonos halfajok népszerűsítése érdekében 2010-ben indította el az „Év hala” választást. Az első évben még a társaság elnöksége döntött a győztesről, ám 2011-től kezdve már csupán három jelöltet nevez meg, és a végső döntést az internetes szavazókra bízza. Ezúttal a vágótok (Acipenser gueldenstaedtii), a paduc (Chondrostoma nasus), valamint a szilvaorrú keszeg (Vimba vimba) közül választhattak az érdeklődők. A 2025. december 31. 12:00 óráig beérkezett 2462 szavazat több, mint 45 %-át a vágótok kapta, a szilvaorrú keszeg kicsivel több, mint 31%-ot szerzett, a szavazatok 24%-ával a paduc a harmadik lett – számolt be a döntésről honlapján a társaság. 

Fotó: Daniel Döhne / Wikimedia / CC BY-SA 3.0Fotó: Daniel Döhne / Wikimedia / CC BY-SA 3.0

Azt írják: a vágótok (Acipenser gueldenstaedtii) az ősi megjelenésű tokfélék egyik hazánkban is előforduló képviselője. Orra rövid, tompa, bajuszszálai nem érik el a felső ajkat, teste megnyúlt, oldalán és hátán nagy és éles vértpikkelyek sorakoznak, melyek különösen a fiatal példányokon szembetűnők. Nevét is ezekről a vértekről kapta, egy óvatlan mozdulat is elég lehet ahhoz, hogy felsértse az ember bőrét. Tengerben élő vándorhalként a folyókat korábban csak a szaporodási időszakban kereste fel, hogy ikráit a nyílt, sóderes mederfenéken szórja szét, ám a Vaskapu megépítése a vándorlási útvonalára leküzdhetetlen akadályt jelentett. Nagyra növő hal, az idős példányok hossza akár a két métert is meghaladhatja. Magyarországon időről-időre előkerül egy-egy példány, ám ezek feltehetően telepítésből származnak. Egyes tengerparti országok halászfogásai között a mai napig rendszeresen előfordul, nálunk azonban a kecsegével ellentétben feltehetően nincs önfenntartó állománya. Védettsége a telepített példányok megtelepedését szolgálja.

vehir.hu
további cikkek
Kinek a szemetét fizetik a veszprémiek? közélet Kinek a szemetét fizetik a veszprémiek? Egy egyszerűnek tűnő jogszabályi mondat, amely a gyakorlatban véget nem érő adminisztratív útvesztőbe sodorja a városokat. Veszprémben a Cholnokyváros kukái mellett nemrég újra felhalmozott lomok esete tökéletesen mutatja meg, hogyan pattog a felelősség a társasházak, az önkormányzat és a szolgáltatók között. Kovács Zoltán városüzemeltetési irodavezetővel jártunk utána, kinek a zsebére megy az illegális szeméthegyek eltakarítása, és hogyan lehetne elkerülni a kialakult patthelyzetet egy amúgy ingyenesen elérhető szolgáltatással. ma 8:57 'Nem vagyok kedves, azt hiszem, ez most előny' – Unger Anna vezetheti az NVVH-t közélet 'Nem vagyok kedves, azt hiszem, ez most előny' – Unger Anna vezetheti az NVVH-t Unger Anna Rózát jelölte az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága e a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) élére. A politológus a döntést követően közösségi oldalán köszönte meg a támogatást, pénteken pedig az Országgyűlés mondhatja ki a végső szót. A tisztség betöltéséhez kétharmados többség szükséges. tegnap 13:55 Januártól 120 ezer forintra emelkedik a legalacsonyabb öregségi nyugdíj közélet Januártól 120 ezer forintra emelkedik a legalacsonyabb öregségi nyugdíj Január 1-jétől 120 ezer forintra emelkedik az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege – közölte Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön. tegnap 11:55

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.