A felmérés arra is rávilágít, hogy nemcsak az első saját okoseszközüket kapják meg a gyermekek egyre korábban, hanem a közösségimédia-felületekre is egyre fiatalabb korban regisztrálnak – közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága szerdán.
Az NMHH 2017-ben indította el a 2000 gyermek és 2000 szülő bevonásával készült nagymintás, országosan reprezentatív, lekérdezés módszerén alapuló kutatássorozatát, hogy felmérje a 7–16 éves magyar gyermekek médiahasználati szokásait és a szüleik ezzel kapcsolatos tudását, attitűdjét, digitális nevelési stratégiáit.
Illusztráció: Julia Coimbra on Unsplash
Az első adatfelvétel 2017-ben, a második 2020-ban, a harmadik pedig 2024 végén, 2025 elején volt; a legfrissebb kutatási eredmények feltárják a tudatos digitális nevelés kihívásait és információval szolgálnak a médiatudatosabb családi élet kialakításához.
A felmérésből kiderült, hogy a gyermekek évről évre egyre korábban lépnek be a digitális világba: átlagosan kilencévesen kapják meg első telefonjukat, és majdnem minden harmadik gyermek szinte az iskolatáskával együtt kézhez veheti az első mobilt.
Érzékelhető a saját eszköz megjelenése az óvodás korosztályban is: a megkérdezett gyermekek 7 százaléka már 4–6 évesen mobilhasználó, míg a 7–8 évesek majdnem egyharmadának, a 9–10 évesek megközelítőleg kétharmadának van saját telefonja, ez az arány a 11–12 évesek körében pedig már meghaladja a 80 százalékot is.
Illusztráció: Christopher Ryan / Unsplash
Úgy folytatták, hogy a digitális eszközök használatához hasonlóan a közösségimédia-jelenlét is egyre fiatalabb korban kezdődik: a gyermekek átlagosan 11 évesen regisztrálnak valamelyik közösségimédia-platformra, amelyek közül legalább egy felületen 15 éves korban már az összes kiskorú rendelkezik regisztrációval.
A gyermekek szabadidejük jelentős részét képernyő előtt töltik, és ez az idő évről évre nő, a 9–16 évesek képernyőideje hétköznaponként átlagosan 2 óra, hétvégén 3,5 óra, míg a 15–16 évesek esetében ez már a napi 4 órát is meghaladja.
A kutatás eredményei rávilágítanak arra is, hogy a szülői odafigyelés csökkenti az online kockázatoknak való kitettséget, és a digitális eszközök használatára vonatkozó családi szabályok biztonságosabbá tehetik az online jelenlétet.
Erre szükség is van, hiszen a gyermekek 10 százaléka visszajelöli az őt bejelölő ismeretlen személyt a közösségi médiában, ezzel szemben azokban a családokban, amelyekben előre lefektetett szabályok vonatkoznak a közösségimédia-profil kezelésére, a gyermekek mindössze 3 százaléka jelöli vissza automatikusan az ismeretleneket.
A különféle digitális szolgáltatások közül ma már a mesterséges intelligencia is nagymértékben jelen van a gyermekek életében: 72 százalékuk hallott már a MI-ről, és minden második középiskolás használt már valamilyen mesterségesintelligencia-szolgáltatást. A kutatás eredményei alapján az is látszik, hogy a gyermekek pozitívabban vélekednek a MI használatáról, mint szüleik.
