A Pannónia Művelődési Központban telt ház fogadta az építési és beruházási minisztert, aki Hegedűs Barbarával, a térség fideszes országgyűlési képviselő-jelöltjével együtt állt ki az emberek elé és már rögtön a fórum elején leszögezte, hogy nincs tabutéma a Lázárinfókon.
„Nem az emberekről, hanem az emberekkel kell beszélni” – fogalmazta meg Lázár János, aki elmondta, hogy az államapparátus rendszerébe nem mindig szivárognak fel az emberek mindennapi problémái, kivéve, ha egy döntéshozó személyesen megismeri ezeket, ezért is biztatott mindenkit, hogy mondják el véleményüket, javaslataikat, kritikájukat.
Ezekből pedig bőven akadt Balatonalmádiban is, ahol a kérdezők egy része országos témákat feszegetett, de még többen voltak azok, akik helyi ügyeket hoztak Lázár elé.
Egy hölgy például harminchároméves fia miatt aggódott, elsősorban a szomszédban zajló háború eszkalációja miatt. Lázár János ezzel kapcsolatban kicsit távolabbról indította a választ, mint kizárólag az ukrajnai helyzet. A huszadik század magyar történelmét vette elő, amikor a világháborúk után mások mondták meg Magyarországnak, hogy milyen lehetőségei vannak és mekkora lehet az ország mozgástere. Orbán Viktor nem csinál mást, csupán ezt a mozgásteret akarja tágítani, elsősorban úgy, hogy egyenlő távolságokat tart a nagyhatalmi érdekszféráktól, úgy a kelettől, mint a nyugati szövetségesektől. „A nyugati országok attól szenvednek, hogy gyenge vezetőik vannak” – mondta a miniszter, aki kiemelte, rendkívül fontos az is, hogy Orbán Viktor most is ott ült Davos-ban Trump mellett, ahol aláírták a Béketanács megalapítását.
Több kérdés is érkezett a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzetét illetően, volt, aki a gazdák megélhetését nem látja biztosítva ebben a szektorban, más az ellenőrizetlen dél-amerikai és ukrán termékek Magyarországon való megjelenésétől tartott.
Lázár ebben a kérdésben erős és határozott álláspontot fogalmazott meg. Szerinte, ha most nem szabnak gátat azoknak a nemzetközi törekvéseknek, hogy a magyar piacot is elárasszák az ilyen nem hazai termékek, akkor 2030 után a hazai mezőgazdaság már csak egy „hobbigazdaság” lesz. Az agrárium azt jelenti, hogy a magyar áruházak polcaira magyar gazdák magyar élelmiszerei kerülnek, erre pedig politikai nyomással rá kell kényszeríteni az üzletláncokat is, mondta.
Az egyik slágertéma egyértelműen a közlekedés volt. Az autópályák építéséről, utak felújításáról, a tömegközlekedés állapotáról és a MÁV infrastruktúrájáról is fogalmaztak meg kritikákat a közönség soraiból.
Lázár felkészültségét bizonyította, hogy szinte bármilyen témában fejből idézett statisztikai adatokat, például, hogy Magyarországon az úthálózat teljes hossza 210 ezer kilométer, a vasúté pedig közel 8 ezer kilométer. Tavaly a Volán járatai 95 százalékos pontossággal jártak, a vonatok pedig 80 százalékos pontossággal. (Európában egyébként Svájcban a legpontosabb a vasút, ott 95 százalékos ez az arány.) A magyar autópályahálózat hossza egyébként lakosságarányosan akkora, mint Ausztriáé, idézett fel egy újabb számadatot Lázár, majd hozzátett egy erős önkritikával társuló megjegyzést is, miszerint, ha nem tudnak minden esetben minőségi szolgáltatást kínálni az embereknek, akkor legalább legyen olcsó. Ez pedig működőképesnek látszik, hiszen hiába folyamatosak a busz- és vonatbeszerzések – éppen a fórum időpontjában is Lázár kollégái Kínában tárgyaltak új vonatkocsikról – a nyári időszakban van olyan, hogy annyian utaznak tömegközlekedéssel, hogy minden járművet hadrendbe kell fogni az országban.
Egyébként a témához hozzátartozik, hogy nem egy felszólaló pozitív tapasztalatokról számolt be a MÁV-val kapcsolatban, ezek alapján a Balaton térségében nem jellemző a késés és a kocsik állapota is megfelelő, ugyanakkor az állomások épületeivel kapcsolatban már több negatív észrevétel is érkezett a miniszter felé.
Lázár ezek kapcsán megjegyezte, hogy tudnak a hiányosságokról és már az idei évben folytatják a felújításokat, többek közt a monarchiakorabeli csopaki állomásépület rendberakását, amit több ember is felemlegetett.
Ami az autópályákat illeti, Lázár bejelentette, hogy az M7-essel az a terv, hogy legalább a Balatonig hatsávosra bővítik. Nagyon fontos, hogy az országban szinte az összes sarkalatos útfejlesztésnek már megvannak a tervei, így pedig, amint megtalálják rá a forrást, el tud kezdődni a munka. Hogy ezek egy része eddig miért nem indult el, Lázár a Covid és a háborús infláció negatív gazdasági hatásaival magyarázta, hiszen, ahogy mondta, akkor fontosabb volt, hogy a pénzt „vas helyett az emberre” költsék, megmentve munkahelyeket, vagy éppen, mint pár napja történt, amikor a kormány a januári hidegek miatt átvállalja a rezsiszámlák egy jelentős részét.
Ebbe a körbe tartozik bele a 8-as út veszprémi elkerülőjének bővítése és a Herend utáni szakasz négysávosítása is. E térségből egyébként többen is érkeztek a fórumra, hogy érdeklődjenek a miniszternél arról, mikor nyitják meg újra a Veszprém-Ajka közti vasúti forgalmat – ez a 20-as pálya – amit azért kellett lezárni, mert a víz alámosta az amúgy már felújított síneket. Lázár elmondta, hogy egy külföldi cég jogi úton támadta meg azt, hogy elkezdjék időben a javítást, törvényileg ez hátráltatja a munkát, ugyanakkor mihamarabbi megoldást ígért, valamint azt, hogy folyamatban van a kivizsgálása annak, hogyan történhetett meg egy felújított szakasszal ilyen.
Lázártól az effajta erős fellépés állítása szerint amúgy sem áll távol. Ezt a Budapest-Belgrád vasútvonal kapcsán is megemlítette. Amikor a szerbiai oldalon egy ehhez a szakaszhoz kapcsolódó tetőszerkezet leomlott és meghalt tizenhat ember, ő egyből elrendelte, hogy a magyarországi terveket egy független, nemzetközi tervező cég nézze át centiméterről centiméterre és csak akkor folytatódhat a beruházás, ha ők a pecsétjüket adják, hogy rendben vannak azok. Ez egyébként megtörtént.
Szintén a beruházásokhoz kapcsolódott az az észrevétel, hogy Magyarországon az építőiparban jellemző, hogy néhány nagy kormányközeli vállalkozó kapja a megbízásokat, akik aztán alvállalkozók bevonásával teljesítik a munkát, az alvállalkozói kifizetések viszont több esetben elmaradtak. Lázár ennek kapcsán szintén szigorú kivizsgálásokról tájékoztatta a kérdezőt, ahogy mondta, tőle Mészáros Lőrinc is csak akkor fog megbízást kapni, ha minden jogszabálynak megfelel és rendben vannak a kifizetések.
Azt egyébként nem tartotta ördögtől valónak, hogy magyar vállalkozókkal csináltatják a magyar fejlesztéseket. Felidézte, hogy érdekes módon azt senki nem kritizálta, ha 2010 előtt mindent a Strabag épített az országban, de ha magyar vállalkozók nevei kerülnek elő, az már problémát jelent több embernek.
Egy hölgy, aki állítása szerint egyáltalán nem támogatja a Fideszt, azt kritizálta – egyébként kulturált stílusban – hogy a kormányzat számos olyan balatoni fejlesztést engedélyezett, ami negatívan hatott a tó és a környék természeti értékeire és általában az őshonos balatoni vidékre. Ezzel kapcsolatban Lázár elmondta, hogy már felfüggesztették a kikötők építését és egyébként számos olyan beruházás is volt errefelé, amivel mindenki elégedett és a helyiek életminőségén is javított, valamint Navracsics Tibor nevéhez köthető helyi önazonosság védelméről szóló törvény már azt is lehetővé teszi, hogy a települések maguk szabályozhassák, hogy ki költözhet oda.
A fórum kapcsán mindenképpen érdemes kiemelni, hogy az végig kulturált hangulatban, valódi párbeszédről szólt. Habár előzetesen az internetes fórumokon néhányan még záptojásokat is kilátásba helyeztek, ismét bebizonyosodott, hogy ebben a térségben többen vannak azok – politikai nézettől függetlenül – akik a fotelből való kommentelés helyett időt szánnak arra, ha lehetőségük van, akkor személyesen és normális keretek közt vitassák meg a valós problémáikat, akár miniszteri szinten is. Ezt a szellemiséget pedig Lázár János és Hegedűs Barbara is követte, hiszen hiába zajlik az egyik legkiélezettebb kampány az országban, a mostani, harmincharmadik Lázárinfó sem a Tisza pártról és Magyar Péterről szólt. Egyedül akkor merült fel az ellenzék, amikor egy fiatal a politikai közbeszéd minősíthetetlen állapotáról beszélt. Ebben az esetben Lázár elmondta, ő a kormányzaton belül azok közé tartozik, akik elutasítják azt, ha a politikai kommunikáció minőségét ilyen alacsony szinten tartják, ugyanakkor megjegyezte, hogy nem azt a korszakot éljük, amikor belefér a politikai kísérletezés. A Fidesz mögött tizenhat év fedezete van és több mint három évtizednyi politikai tapasztalat.
