Ausztrália – és nyomában több európai ország, például Franciaország, Spanyolország és elképzelhető, hogy Dánia és az Egyesült Királyság is – radikális lépésre szánta el magát a korlátozás bevezetésével, amit a jogi nyelv digitális gyermekvédelemként aposztrofál. Bővebben, a világon elsőként bevezetett szigorítás célja, hogy megvédje a fiatalokat a mentális és fizikai egészségükre káros online hatásoktól. A téma kapcsán Hal Melinda, klinikai szakpszichológus, a Mathias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézetének vezető kutatójának nyilatkozataiból szemeztünk, hogy a szakember szemüvegén keresztül értsük meg az ok-okozati tényezőket.
Hal Melinda
A legkárosabb digitális tér
A szakember szerint a digitális világ szegmensei közül a közösségi média a legveszélyesebb. Míg a technológiai fejlődés gazdasági előnyökkel járhat, a fiatalok tartalomfogyasztása aggasztó képet mutat. A 12–16 éves korosztály digitális térben töltött idejének 80 százaléka szórakoztató tartalmakra megy el, ami napi szinten akár 7–7,5 órát is jelenthet.
„Ez a fajta tartalomfogyasztás rendkívül addiktív. Folyamatosan fenntart egy „áljutalmazásért” felelős hormonális rendszert. Ez nem ugyanaz az öröm, mint amit egy ölelés, egy jó beszélgetés, vagy egy elvégzett munka utáni elismerés ad” – magyarázta Hal Melinda. A pszichológus szerint sokszor még a felnőttek is belecsúsznak a végtelen görgetés csapdájába, a fejlődésben lévő idegrendszer számára azonban ez sokkal nagyobb kockázatot jelent.
Biológiai érettség és kockázatok
Miért pont a 16 év? A szakértő szerint, bár ő személy szerint a 14 éves kornál húzná meg a szigorú határt, a biológiai tények a későbbi korlátozást is igazolják. A racionális döntéshozatalért felelős frontális lebeny ugyanis csak fiatal felnőttkorra, 22–25 éves korra éri el a teljes érettséget.
Egy tizenévesnek egyetlen óra alatt több ezer impulzust és döntést kellene kezelnie a neten, miközben a statisztikák szerint zuhog rájuk a zaklatás, az erőszak és a pornográfia. Ebben az életkorban az érzelmi rendszer és a szimbolikus gondolkodás még nem áll azon a szinten, hogy ezeket a digitális ingereket megfelelően feldolgozza.
Versenyelőny vagy hátrány?
Sok szülő tart attól, hogy ha korlátozza gyermeke eszközhasználatát, azzal kirekeszti őt a közösségből, vagy hátrányba hozza a jövőbeli munkaerőpiacon. Hal Melinda azonban megnyugtat mindenkit, a mentális versenyképesség kulcsa nem a korai applikáció-használat, hanem az érzelmi intelligencia, az empátia és a valós társas kapcsolatok.
„Gondoljunk vissza a régi memóriakártyákra és társasjátékokra. Ezek fejlesztették a gondolkodást és a közösségi élményt. Ma már 3-4 éves korban kis zseniket akarunk nevelni applikációkon keresztül, de ezzel épp az érzelmi fejlődéstől vesszük el az időt” - figyelmeztetett a kutató. Érdekességként megjegyezte, hogy a nagy technológiai cégek vezetői gyakran maguk is szigorúan, csak 14-15 éves kor után engedik gyermekeiknek az okoseszközök használatát.
Ki a felelős?
Az ausztrál törvény egyik legfontosabb eleme, hogy a felelősséget nem a gyerekekre vagy a szülőkre hárítja, hanem a szolgáltatókra. A techóriásokat fenyegetik súlyos büntetésekkel, ha nem tartják be a korlátozást. Ez egybevág a globális trendekkel, miszerint a szabályozások célja megállítani azt a folyamatot, amelyben a cégek a gyermekek figyelméből és mentális egészségéből gazdagodnak.
Mi a helyzet itthon?
Magyarországon is érezhető a szigorodó tendencia, gondoljunk csak az iskolai mobiltelefon-használat korlátozására. Bár az intézkedés kezdetben nagy felháborodást váltott ki, az egy évvel későbbi tapasztalatok és kutatások pozitívak, sőt a diákok is elismerik, hogy jobbak lettek a közösségek, többet beszélgetnek egymással.
Hal Melinda szerint hazánkban is várhatóak további lépések a digitális gyermekvédelem terén, és az Alaptörvény módosítása is jelzi, hogy a testi fejlődés mellett a lelki és erkölcsi védelem is prioritássá vált. Ugyanakkor a pszichológus hangsúlyozta, hogy a törvényi szabályozás önmagában nem oldja meg a gyermeknevelési kérdéseket.
„Nem a szabályozás fogja helyettünk felnevelni a gyereket. A szülők edukációja, a tudatos korlátozás és a példamutatás továbbra is elengedhetetlen.”
Nyitókép: AI által generált
