Városunk három polgármesterjelöltjét: Molnár Ernőt, Hartmann Ferencet és Porga Gyulát kérdezzük az elkövetkező hetekben gazdaságról, oktatásról, városirányításról és kultúráról. A héten a kultúrával kapcsolatos elképzeléseiket olvashatják.
Hartmann Ferenc, az MSZP polgármesterjelöltje
– Mi a véleménye arról, hogy a színes városi kulturális kínálat mellett gyakran hallani elégedetlenkedő hangokat?
– Veszprém széles kulturális kínálattal rendelkezik, köszönhetően annak, hogy a kialakult programrendszert nem bolygatták a politikusok, inkább segítették a kibontakozást. Ide tartozik a Veszprémi Ünnepi Játékok, az Utcazene fesztivál, a Vivace, a Tánc Fesztiválja, és még nagyon sok program. Szükség van ezekre az eseményekre, hiszen messzire vihetik a város jó hírét. Persze figyelemmel kell lenni azokra a városlakókra is, akik nem feltétlenül a harsány, hangos rendezvényeket szeretik, azaz muszáj kompromisszumokat kötni. A sportesemények is öregbíthetik Veszprém hírnevét: az ezelőtti ciklusban városunkból indult a Tour de Hongrie, de rendkívül fontos programoknak tekinthetjük a Veszprém Ralit és a városi futóversenyeket.
Aréna…
Kritikusan tekintek a Veszprém Aréna üzemeltetésére. Meglátásom szerint olyan profi céggel kellene szerződést kötni a működtetésre, amely nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, és a jelenleginél is több fajsúlyos rendezvényt tudna Veszprémbe hozni.
– Mi a szerepe, mozgástere az önkormányzatnak a városi kulturális szféra területén?
– Főleg élesztő, összehangoló, generáló szerep hárul az önkormányzatra. Természetesen időnként önálló szervezőként is megjelenik, például a Gizella Napok esetében. Hibás is lenne, ha a városházáról akarnánk irányítani mindenfajta kulturális és turisztikai programot, ez gátat vetne a sokszínűségnek, pedig arra nagy szükségünk van.
Hiány…
Nagyon sok város rendez a saját tájegységéhez köthető kulináris, látványos programot, amely segíti a városmarketinget. Szerintem Veszprém ezen a téren még bővítheti a programkínálatát. Nyilvánvalóan ezt alaposan fel kell építeni szakmai és marketingszempontból is, és ebben a munkában segítséget nyújthat a Veszprémi Turisztikai Egyesület.
– Mit lehetne tenni azért, hogy a városi kulturális intézmények önfenntartóvá váljanak, és ne csak a pénzt vigyék?
– A kultúra általában nem tud mecenatúra nélkül működni – a támogatók lehetnek gazdasági társaságok, magánszemélyek és önkormányzatok is –, csak egy szűk, speciális szegmens tud profitot termelni. Jelen esetben a kérdés az, hogy a veszprémi önkormányzat az adófizetők pénzéből mennyivel tud mecénáskodni, és ezt a forrást milyen formában hasznosítja.
A VMK…
Megdöbbentő, de a Városi Művelődési Központ és Könyvtár üzemeltetése az önkormányzatnak 2010-ban 500 millió forintba került. Ebből személyi jellegű kiadás 400 millió forint. Azt gondolom, ez nem mecenatúra, hanem jó esetben is csak infrastruktúra-fenntartás. Ide tartozik, hogy a város vezetése szerette volna felújíttatni a VMK-t, és modernizálni a működését, de sajnos a pályázat elbukott. Véleményem szerint a VMK-t nem lehet így tovább üzemeltetni, szakemberekkel konzultálva valami megoldást kell találni e kérdésre. A Művészetek Házával nincsen ilyen jellegű problémám.
Amennyiben polgármesternek választanak, mindenképpen erősíteném a klubkönyvtár hálózatot, mert segítségével helyben, a közvetlen lakókörnyezetben lehet kulturális kínálatot biztosítani és közösségi programot szervezni.
– Veszprém nagy értéke a vár. Ön szerint van reális lehetőség arra, hogy élettel töltsük meg?
– Ha valaki felsétál a veszprémi várba, nagyrészt belülről megközelíthetetlen épületek sokasága fogadja. Mivel köz- és egyházi intézményekről van szó, nagyon nehéz változtatni ezen a helyzeten. Szerencsére az előző önkormányzati ciklusban valami elindult: megnyílt a Vass Galéria, megújult a Dubniczay-ház, amely otthont ad a László Károly gyűjteménynek, és önkormányzati bábáskodás mellett elkészült a Várkert étterem. Tovább kellene ezen az úton lépni, de önállóan a város ezt nem tudja megtenni. Nagy hibának tartom, hogy az érseki palota csak korlátozott időtartamban látogatható, a világon mindenhol büszkélkednének az épülettel és a gyűjteménnyel.
A Közgazdasági Szakközépiskola épülete…
A Közgazdasági kiköltöztetése után a jelenlegi városvezetés mereven ragaszkodott az épület értékesítéséhez, holott lenne más megoldás is. Az a cég kereste meg az önkormányzatot – hogy bérbe veszi, fölújítja az épületet, átalakítja szállodává, és a szerződésben meghatározott futamidő után visszaadja a városnak –, amelyik évek óta sikeresen működteti a gödöllői Grassalkovich-kastélyt. Sajnos az önkormányzat nem fogadta el az ajánlatot.
Sajátos helyzet alakult ki Veszprémben: alig lehet kitekinteni a várból, tehát ezen kellene változtatni, hogy több időt töltsenek el benne a veszprémiek és a turisták, és ne csak zsákutcának tekintsék várunkat.
