Városunk három polgármesterjelöltjét: Molnár Ernőt, Hartmann Ferencet és Porga Gyulát kérdezzük az elkövetkező hetekben gazdaságról, oktatásról, városirányításról és kultúráról. A héten a kultúrával kapcsolatos elképzeléseiket olvashatják.
Porga Gyula, a Fidesz polgármesterjelöltje
– Mi a véleménye arról, hogy a színes városi kulturális kínálat ellenére gyakran hallani elégedetlenkedő hangokat?
– Amikor kulturális kiadásokról beszélünk, sokan úgy gondolják, hogy csak feleslegesen költjük a pénzt, pedig fontos leszögezni, hogy a kultúra fontos eleme a helyi gazdaságnak. Aki részt vesz a város fesztiváljain, nálunk vendégeskedik, itt költi el a pénzét, ez pedig bevételként jelenik meg a vendéglőkben, a panziókban, a szállodákban, a taxisoknál, a beszállítóknál, és még folytathatnám a sort. Tehát a kultúra nem csak viszi a pénzt, de bizony képes hasznot is termelni. Ráadásul fontos tudni, hogy az Utcazene Fesztivál és az Ünnepi Játékok teljes költségvetésének csupán töredékét biztosítja az önkormányzat, köszönhetően a helyi erők, vállalkozók feladatvállalásának, aktivitásának. Ez lehet a fejlődés iránya is: aránylag kis hozzáadott értékkel igyekezzünk nagyot előre lépni.
Van, aki szerint lehetne még több rendezvény Veszprémben. Az én meglátásom az, hogy a városi rendezvénykínálat színes, de nem tekinthető lezártnak, van még hely új kezdeményeseknek is.
– Mi a szerepe, mozgástere az önkormányzatnak a városi kulturális szféra területén?
– A kultúra a városi élet azon területe, amelyet nem kell feltétlenül intézményesíteni, hiszen láthatóan sikeresek mind a vállalkozói, mind a civil szféra kezdeményezései. Ebből kifolyólag az önkormányzat elsődlegesen infrastrukturális hátteret tud biztosítani a kultúra működéséhez. Másodsorban fontos a koordináló, összekötő, szervező szerep, illetve a mecenatúra közvetítése és segítése, hiszen az önkormányzati, polgármesteri presztízs meg tud mozgatni vállalkozói forintokat is.
Úgy látom, van egy legalább 30 éves mulasztása a városnak: mindenképpen szükséges erősíteni a Veszprémben élő művészekkel a kapcsolatot, és kiszámítható támogatói rendszert kell kiépíteni számukra. Ugyanilyen fontos a veszprémi kulturális amatőr mozgalom segítése, hiszen színes és széles művészeti bázisként jelenik meg a város életében.
– Mit lehetne tenni azért, hogy a városi kulturális intézmények önfenntartóvá váljanak, és ne csak a pénzt vigyék?
– Tisztán kell látni, hogy a városi kulturális intézményrendszer legfőbb feladata a közművelődési alapszolgáltatás biztosítása: klubok, közösségi terek működtetése, üzemeltetése. Bár ebből nyilvánvalóan nem lehet jelentős bevételre szert tenni, de a városrészi civil szerveződések jelentős része ezekhez az intézményekhez kötődik, és a kisközösségek jelenléte rendkívül fontos minden település számára.
Például a Városi Művelődési Központ és Könyvtár legfőbb tevékenysége a közművelődési alapszolgáltatás, amely nem lehet profitorientált. Ráadásul a VMK elavult épületében nem egyszerű pénzt termelni a szórakoztató programokkal sem. A költségkímélés érdekében éppen ezért tavaly radikális leépítést hajtottunk végre a VMK-ban, 17 munkatárssal csökkentettük a dolgozói létszámot. Az önkormányzat működteti a Művészetek Házát, a klubkönyvtári hálózatot, a Kabóca Bábszínházat, a VMK-t és az Arénát. Tehát rendkívül szerteágazó az intézményrendszer, amit racionalizálnunk kell. Talán szükség volna egy olyan központi iroda létrehozására, amely hatékonyabban ellátná a szervezési feladatokat.
– Veszprém nagy értéke a vár. Ön szerint van reális lehetőség arra, hogy élettel töltsük meg?
– Az állatkert mellett a vár a leglátogatottabb turistalátványosság Veszprémben, ezért határozott cél, hogy több rendezvényt vigyünk oda, színesítsük az ott eltölthető időt. Ezt több lépésben valósítjuk meg: pályázati támogatás segítségével a Várkapuban egy turistáknak szánt fogadóteret szeretnénk kialakítani, az Óváros térre leköltöző Tourinform iroda helyén pedig ajándékbolt nyílik, valamint az érsekség jövőre átadja a Szalézi Szent Ferenc Látogatóközpontot.
A legnagyobb probléma az, hogy sok a kihasználatlan épület a várban, s ezek nagy része nem a város tulajdona, például a volt börtön, a közművelődési intézet, a pedagógiai intézet, a levéltár. A Közgázt sajnos nem sikerült értékesítenünk, ám jelen pillanatban is eladási listán van az ingatlan. A jelenlegi gazdasági körülmények miatt valószínűleg újra kell gondolni – a megyével közösen – a hasznosítási lehetőségeit. A városnak az lenne az érdeke, hogy olyan funkciók települjenek az üres épületekbe, amelyek vonzzák a turistákat és a helyi polgárokat. Ez pedig komoly kihívás a következő polgármesternek, mert a hasznosítást csak a megyével és az állammal együttműködve lehet végrehajtani. Ha a kulturális és vallási turizmusra hangsúlyt akarunk helyezni, akkor ezt a feladatot mindenképpen meg kell oldanunk.
