Kötélverő, köteles mesterember, aki a fás részeitől megtisztított kender rostjaiból zsinórokat, köteleket készít. - Ez a régi mesterség kihalófélben van. Amit én ilyenkor csinálok, az csak bemutató jellegű, valójában egykor nem így működött a szakma. Ezeket a használati tárgyakat régen kenderből készítették, ma már műanyagból készül, vagy üvegszálat használnak – mesélte Sümegi Elemér nemrégiben a vásáron.
- A kötélverés valamikor mindennapi tevékenységnek számított, a kötélverő olyan dolgokat készített, mely nélkül elképzelhetetlen volt az élet – magyarázta. - A megvásárolt kendert gerebenezéssel különböző csoportokra választják szét a kötélgyártók, majd fonó-, zsinórozó- és szálazógéppel állítják elő több munkafázisban. Régen főként a mezőgazdaságban használatos eszközöket készítették el, hiszen erre volt szükségük.
A kötélveréshez kell egy megfelelő gépezet, alapanyag ás három ember: egy tekeri a kötélverőt, a másik kampót tart bizonyos távolságra, a harmadik a szívnek vezetett eszközzel irányítja a fonalak sodródását. Ki hitte volna, hogy valamikor még a hajóköteleket is hasonló módszerrel készítették?

Sümegi Elemér, a modern kötélverő csak látványosságnak számít a különböző vásárokban. Kislányoknak hajdíszt, fiúknak pedig karkötőt ad ajándékba.
Öröm látni azt, amikor ezeket a rég elfeledettnek hitt szakmákat még megtalálja az ember egy-egy vásárban vagy eseményen. Nagyanyáink, dédszüleink idejében még elképzelhetetlen volt a lét a kötélverő mesteremberek nélkül.

