A rendezvény immáron a Sportrégió szellemében azt a célt tűzte ki, hogy az egészséges életmódot és a közös mozgás örömét népszerűsítse. A Március 15. utcai sportcsarnokban könnyen követhető, játékos gimnasztikai feladatok mellett a résztvevők bepillantást nyerhettek az ökölvívás alapjaiba is, persze teljesen biztonságos formában.
Ráadásul Erdei „Madár” Zsolt és Hámori Luca jelenléte óriási motivációt jelentett a megjelenteknek. A szervezők nem véletlenül kettejük párosára építették ezt a programot, hiszen amellett, hogy mindkettejük országosan népszerű ökölvívó, hamar kiderült, hogy amikor közösen kell a színpadra – jelen esetben a ringbe – lépni, műsorvezetőként is jól harmonizálnak.
Portálunknak sikerült mindkét klasszissal beszélgetnie.
Hámori Luca, aki immár az olimpiai ötödik helyezéssel is büszkélkedhet, gyerekkora óta a mozgás szerelmese. Mint mondta, édesapja már óvodáskorában vitte futóversenyekre, az általános iskolában pedig atlétika tagozatos volt. A boksz ötlete a testvére révén jött, eleinte csupán az energiáit szerette volna levezetni, de rögtön elkapta az érzés, miszerint megtalálta a saját helyét és sportágát.
A sokak által férfiasnak tartott ökölvívás számára kifejezetten plusz motivációt jelent ahhoz, hogy megmutassa, a nők is lehetnek rendkívül sikeresek a szorítóban. Az idén már egy kisebb nemzetközi versenyen, valamint élete első profi mérkőzésén is túl van, jelenleg pedig a szeptemberi Európa-bajnokságra fókuszál, ahova a csúcsformáját időzíti. A fiataloknak azt üzeni, hogy a sport rengeteget ad az embernek, kiállást, alázatot és magabiztosságot. Bár a nehéz pillanatokat senki sem kerülheti el, pontosan ezekből a kihívásokból születnek az igazi bajnokok.
Erdei Zsolt esetében az ökölvívás kezdetben egy véletlenszerű dolog volt, ő ugyanis eredetileg birkózni szeretett volna. Amikor azonban jelentkezett a központi sportiskolába, éppen nem volt birkózó szakosztály, így kizárásos alapon maradt a másik nehéz atlétikai sportág.
Madár kiemelte, hogy az otthoni indíttatás mellett a boksz egy teljesen másfajta nevelést és tartást adott neki. Megtanulta a tiszteletet, a hierarchiát, a közösségbe való beilleszkedést és az akaratot. Olyan belső erőt kapott, amire bármikor támaszkodhat az életben. Felidézte azokat a mérkőzéseit, amikor a kimerültségtől szinte élet és halál között érezte magát, azt hitte, nem bírja tovább a küzdelmet, mégis ment előre, végül győzedelmeskedett is.
Szerinte az élet adja a legnagyobb csapásokat, így amikor a hétköznapokban jönnek a nehézségek, azokból a tettekből és megpróbáltatásokból merít erőt, amiket a ringben átélt. Bár az ő szíve az ökölvívásért dobog, hangsúlyozta, hogy bármilyen sportág hasonlóképpen pozitív hatással van a gyerekek fejlődésére.
